„Ez lopás, kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Ha megkeresnek bennünket, hogy az itt elesett román katonáknak is emléket szeretnének állítani, lehetett volna találni valamilyen megoldást. Itt azonban nem az volt a lényeg, hogy méltó helyük legyen a román katonáknak, hanem az, hogy belerúgjanak a magyarokba, hogy meggyalázzanak egy számunkra szent kegyeleti helyet” – nyilatkozta a polgármester.
A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos. A Székelyföld peremvidékén fekvő települések számára állandó gondot okoz, hogy a romániai megyék 1968-as kialakításakor a román kommunista hatóságok a megyehatárokat nem a Trianon előtti román-magyar államhatáron, hanem attól nyugatra húzták meg. A megyehatárok 1968-as kijelöléséből 1989 után megannyi tulajdonvita keletkezett a székelyföldi és moldvai települések között.
