Segélyszervezetek: Nőtt a segélymunkások ellen elkövetett támadások száma

Világszerte nőtt a nemzetközi segélyszervezetek alkalmazottai ellen elkövetett támadások száma az elmúlt évek során – közölte több segélyszervezet vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem hivatalos találkozóján.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke szerint a BT három évvel ezelőtt elfogadott határozata ellenére, amely felszólítja a világ kormányait, hogy tegyenek meg mindent a segélyszervezetek dolgozóinak védelmében, nem történt jelentős előrelépés az ügyben. Maurer hétfőn óva intette a kormányokat attól, hogy a segélymunkásokat katonai műveletek érdekében használják fel, és figyelmeztetett: senkit nem szabad, terroristának bélyegezve kizárni az egészségügyi ellátásból. Hangsúlyozta, hogy a segélyszervezetek elleni támadások a civil lakosságra is katasztrofális hatással vannak.

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) vezetője a tájékoztatón kiemelte, hogy az egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályokat semmiféle politikai vagy katonai megfontolás nem befolyásolhatja. Azt mondta továbbá, a segélyszervezetek dolgozói ma nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint néhány évtizede: tavaly mintegy 317 esetben érte támadás a dolgozókat, ebből 113 halálos volt.

Lowcock szerint a megoldás a dolgozóknak biztosított jobb felszerelés és védelmük megerősítése lenne. Hozzátette, hogy a legveszélyeztetettebb munkatársaik mindenhol a helyiek: 2018-ban a segélyszervezetek megsebesült, elrabolt vagy meggyilkolt dolgozóinak 94 százaléka azon ország állampolgárai közül került ki, ahol az adott szervezet működött.

Lowcock egyúttal hangsúlyozta a civil és katonai hatóságok együttműködésének fontosságát. Szerinte ez tette lehetővé az ENSZ-nek, hogy működtesse a világ legnagyobb, mintegy 8-10 millió embernek segítséget nyújtó humanitárius programját Jemenben.

David Miliband, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) elnöke felszólította a kormányokat, indítsanak sürgősen vizsgálatot minden egyes meggyilkolt dolgozó ügyében. Miliband példaként megemlítette Jement, Szíriát és Kongót, ahol a humanitárius szervezetek alkalmazottainak a munkáját számtalan erőszakos cselekmény, gyújtogatás, taposóakna vagy éppen légi csapás nehezíti.