Az izraeli kormányfő Jair Bolsonaro január 1-jei beiktatásán már személyes jelenlétével is nyilvánvalóvá tette, hogy fontos szövetségest lát az új brazil elnökben: a nemzetközi közösség vezetői közül mindössze néhányan utaztak Rio de Janeiróba erre az alkalomra – az Európai Unió országainak vezetői közül egyedül Orbán Viktor vett részt a ceremónián a portugál elnök mellett –, Benjamin Netanjahu azonban izraeli miniszterelnökként nem csupán elsőként tett hivatalos látogatást a dél-amerikai országban, de elsőként is köszöntötte Bolsonarót a hivatali eskü letétele után.
Tette mindezt annak ellenére, hogy Brazília sohasem tartozott Izrael legfontosabb szövetségesei közé, épp ellenkezőleg: a brazil politika elmúlt 16 évét jellemző balliberális uralom alatt a két ország kapcsolata kifejezetten hűvös volt. Netanjahu azonban idejében felismerte, hogy a Bolsonaro megválasztása által jelentett jobboldali fordulat az egész kontinenst érintő változások lehetőségét hordozza magában.
A fősodratú sajtóba leginkább botrányos kijelentéseivel bekerülő brazil politikus ráadásul deklaráltan nagy elismeréssel tekint Donald Trumpra is, azt pedig már kampányában egyértelművé tette, hogy államfőként az amerikai elnökhöz hasonlóan képviselné a konzervatív értékeket. Ennek első bizonyítéka volt, hogy Bolsonaro megválasztása után rögtön közölte, hivatalba lépése után átköltözteti országa izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.
Nem véletlen tehát, hogy Bolsonaro éppen egy héttel az izraeli előrehozott választások előtt érkezett tegnap négynapos látogatásra a zsidó államba. – Szeretlek, Izrael – mondta héberül a brazil politikus, leszállva a repülőgépről, miközben az őt személyesen fogadó Netanjahu a sajtónak nyilatkozva kijelentette: számos megállapodást, köztük biztonsági egyezményt írnak alá a következő napokban, amelyek célja a kétoldalú kapcsolatok további erősítése.
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
A jobbközép Likud pártot vezető izraeli kormányfő számára azonban ezeknek valódi lökést az adna, ha Bolsonaro bejelentené a brazil nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe – sajtóhírek szerint azonban nem valószínű, hogy erre most fog sor kerülni. A Reuters azt írja, a brazil elnöknek „valamit muszáj lesz mondani a nagykövetség kapcsán”, azonban Brazíliavárosban a terv ellenállásba ütközött. Sokan ugyanis amellett érvelnek, hogy Brazília arab országokba irányuló exportjára óriási csapást mérne egy ilyen jellegű döntés, és nem biztos, hogy a politikai gesztus megér ennyit.
A diktatúra árnyékában
Megsemmisítette egy brazil bíró szombaton egy másik bíró előző napi döntését, amely megtiltotta a fegyveres erőknek Brazíliában, hogy megünnepeljék az 1964. március 31-i katonai puccs ötvenötödik évfordulóját. A megemlékezést a katonai múlttal rendelkező Jair Bolsonaro brazil elnök rendelte el. A megemlékezést megtiltó bírói döntés megsemmisítéséről az állam jogi képviseletét ellátó testület számolt be. Bolsonaro még múlt hétfőn utasította a védelmi tárcát arra, hogy „illő ünnepségeket” rendezzen március 31-re a Joao Goulart elnök elleni katonai puccs évfordulójának alkalmából. A puccsot 21 év katonai diktatúra követte. A brazil elnök egyébként a tavalyi elnökválasztási kampány során sem rejtette véka alá a katonai diktatúrával iránt érzett rokonszenvét. Bolsonaro a bejelentés miatti bírálatokat azzal hárította, hogy az évforduló „nem az ünneplésről szól”, hanem sokkal inkább „az emlékezésről, a kritikáról, arról, hogy lássuk, mi volt a rossz és mi volt a jó”, majd a levont következtetéseket „Brazília javára fordítsuk a jövőben”. (MTI)
