A Majdantól a fegyverkezésig

Egy hónap van hátra Petro Poro­senko ukrán elnök hivatali idejéből. A függetlenségének 28. évében járó Ukrajna ötödik államfője nehéz örökséget hagy maga után. Súlyos időszakban, a véres Euro­majdan után vette át az ország irányítását. Egyik legfőbb ígérete a donbászi háború gyors befejezése volt, ám öt év is kevésnek bizonyult hozzá.

Alaposan felduzzasztotta a hadsereg létszámát az ukrán elnök Fotó: Roman Pilipej Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

Nem sok dicséretet érdemel az ukrán gazdaság állapota. 2014-ben, azaz Petro Porosenko elnökségének első évében 6,6, a rákövetkező esztendőben pedig 9,8 százalékkal zsugorodott az ország GDP-je.

2016-ban sikerült megállítani az esést, tavaly már 3,3 százalékos növekedést mértek. Az átlagfizetés ma 10 573 hrivnya (406 dollár), öt évvel ezelőtt 3619 hrivnya (452 dollár) volt: mindennek magyarázata, hogy az ukrán fizetőeszköz az elmúlt években jelentősen gyengült az amerikai valutához mérten. Ebből fakadt a magas inflációs ütem is.

Sok mindent elmond a mai Ukrajnáról, hogy a tavaly hazaküldött 14 milliárd dollárral a külföldön dolgozó vendégmunkások számítanak az ország legnagyobb hitelezőjének.

Porosenko gazdaságpolitikájának eredményeként a korábbi 60-ról kilenc százalékra esett az Oroszországba irányuló ukrán export, míg a behozatal a teljes külkereskedelmi mérlegben 14 százalék.

Ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg közel fele az ­uniós piacokra tevődött át. A hangsúlyváltás a Kijev és Brüsszel között 2014-ben megszületett társulási egyezményből eredt, valamint a 2017 szep­temberében életbeléptetett szabadkereskedelmi egyezményből.

Az európai közeledés tekintetében elvitathatatlan a fentebbi két egyezmény jelentősége, amit kiegészít a 2017. ­június 11-től biztosított vízummentesség is, amivel azóta kétmillió ukrán állampolgár élt.

Porosenko kezdeményezésére az alkotmányban is rögzítették az európai integrációs célokat, csakhogy Brüsszelben a mai napig sem egyértelmű Kijev megítélése, s a teljes körű tagságnak még csak az esélye sem körvonalazódik.

Elemzők egybehangzó véleménye szerint Ukrajnában változatlanul aggályos a helyzet a jogállamiság, a törvények tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.

Porosenko látszólag nagy figyelmet szentelt az igazságügyi rendszer reformjára, a nemzeti polícia megújítására, a korrupcióellenes lépések fokozására.

Az EU, az Egyesült Államok és a nyugati hitelező partnerek óhajára a leköszönő elnök idején alakult meg a nemzeti korrupcióellenes ügynökség, a főügyészség égisze alatt létrejött a korrupciós ügyekre szakosodó önálló vádhatóság, a politikusok és hivatalnokok ellenőrizhetősége céljából bevezették az elektronikus vagyonbevallást, és korrupciómegelőzési hivatal is létrejött.

Ám hiába az igyekvés, a hétköznapi életben vajmi kevés tapasztalható a korrupcióellenes lépések hatékonyságából.

Ennek ékes példája volt a választási kampányban kirobbant botrány. Petro Porosenko egyik bizalmasát, Oleg Hladkovszkijt azzal gyanúsították meg, hogy a nemzetbiztonsági és védelmi tanács közreműködésével, a védelmi tárca tudtával több száz millió hrivnyát csalt el az ország védelmi beszerzési célú büdzséjéből, miközben az ország de facto háborúban áll.

Volt miből sikkasztani, hiszen a védelmi kiadásokra szánt költségvetés a 2013-as 19 milliárd hrivnyáról 2019-re a tízszeresére nőtt, s meghaladja az ország GDP-jének öt százalékát.

Alaposan felduzzasztotta a hadsereg létszámát az ukrán elnök
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

Porosenko hatalomra kerülésekor 99 laktanya volt Ukrajnában, ma 143 van. A hadsereg létszáma 168 ezerről 255 ezerre duzzadt, de az utóbbi időben sokan búcsút intenek neki. Az ukránok hadsereg iránti bizalma Poro­senko ideje alatt 21 százalékról 61-re emelkedett.

Nem véletlen, hogy a választási kampányban végül is vesztes jelölt a „hadsereg, hit, nyelv” hármas szlogenre hegyezte ki ­üzeneteit.

Erőfeszítései révén megkapta a tomoszt az önálló ukrán nemzeti pravoszláv egyház, a nyelvhasználatot illetően pedig a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvényt búcsúzóul megfejelte az erőszakos ukránosítást tartalmazó nyelvtörvénnyel.

A kárpátaljai magyaroknak alighanem ez a két utóbbi lépése marad meg mementóként Petro Porosenko ötéves hivatali idejéből.