Nem sok dicséretet érdemel az ukrán gazdaság állapota. 2014-ben, azaz Petro Porosenko elnökségének első évében 6,6, a rákövetkező esztendőben pedig 9,8 százalékkal zsugorodott az ország GDP-je.
2016-ban sikerült megállítani az esést, tavaly már 3,3 százalékos növekedést mértek. Az átlagfizetés ma 10 573 hrivnya (406 dollár), öt évvel ezelőtt 3619 hrivnya (452 dollár) volt: mindennek magyarázata, hogy az ukrán fizetőeszköz az elmúlt években jelentősen gyengült az amerikai valutához mérten. Ebből fakadt a magas inflációs ütem is.
Sok mindent elmond a mai Ukrajnáról, hogy a tavaly hazaküldött 14 milliárd dollárral a külföldön dolgozó vendégmunkások számítanak az ország legnagyobb hitelezőjének.
Porosenko gazdaságpolitikájának eredményeként a korábbi 60-ról kilenc százalékra esett az Oroszországba irányuló ukrán export, míg a behozatal a teljes külkereskedelmi mérlegben 14 százalék.
Ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg közel fele az uniós piacokra tevődött át. A hangsúlyváltás a Kijev és Brüsszel között 2014-ben megszületett társulási egyezményből eredt, valamint a 2017 szeptemberében életbeléptetett szabadkereskedelmi egyezményből.
Az európai közeledés tekintetében elvitathatatlan a fentebbi két egyezmény jelentősége, amit kiegészít a 2017. június 11-től biztosított vízummentesség is, amivel azóta kétmillió ukrán állampolgár élt.
Porosenko kezdeményezésére az alkotmányban is rögzítették az európai integrációs célokat, csakhogy Brüsszelben a mai napig sem egyértelmű Kijev megítélése, s a teljes körű tagságnak még csak az esélye sem körvonalazódik.
Elemzők egybehangzó véleménye szerint Ukrajnában változatlanul aggályos a helyzet a jogállamiság, a törvények tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.
Porosenko látszólag nagy figyelmet szentelt az igazságügyi rendszer reformjára, a nemzeti polícia megújítására, a korrupcióellenes lépések fokozására.
Az EU, az Egyesült Államok és a nyugati hitelező partnerek óhajára a leköszönő elnök idején alakult meg a nemzeti korrupcióellenes ügynökség, a főügyészség égisze alatt létrejött a korrupciós ügyekre szakosodó önálló vádhatóság, a politikusok és hivatalnokok ellenőrizhetősége céljából bevezették az elektronikus vagyonbevallást, és korrupciómegelőzési hivatal is létrejött.
