Az ENSZ líbiai különmegbízottja szerint a Tripoliért zajló csata véres háború kezdete

A Tripoliért zajló csata nem más, mint egy hosszú és véres háború kezdete, egy olyan polgárháborúé, amely tartósan megoszthatja az országot és veszélybe sodorhatja Líbia szomszédjait a Földközi-tenger térségében – jelentette ki Haszán Szalamé, a világszervezet líbiai különmegbízottja kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).

Az ENSZ-diplomata szerint Líbia már azon a ponton van, hogy feleméssze a polgárháború.

Szalamé hangsúlyozta: az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek már most kihasználják a meggyengült biztonsági helyzetet, amelyet az ország keleti és déli részét uraló Halifa Haftar tábornok április 4-én indított offenzívája idézett elő.

Mint mondta, a dzsihadisták fekete zászlajai egyre gyakrabban tűnnek fel az ország déli részében, ahol a múlt hónap eleje óta négy merénylet is történt, amelyekben összesen tizenheten vesztették életüket, emellett tízen megsebesültek és nyolc embert elhurcoltak a szélsőségesek.

Rávilágított: a líbiai erők, amelyek korábban az országot védték a terroristáktól, most az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.

Szalamé szerint mielőtt Haftar megtámadta volna az ENSZ-támogatta nemzetközi egységkormány székhelyét, Tripolit, a fővárosban jó volt a biztonsági helyzet, jóval stabilabb volt a helyi fizetőeszköz, javultak a gazdasági kilátások, nem is beszélve a békés rendezést szolgáló politikai folyamatról, amelyben számos akadály ellenére voltak előrelépések.

Azonban 48 nappal Haftar offenzíváját követően a mérleg több mint 460 halott, köztük 29 civil, s a 2400-at is meghaladja a – többnyire polgári – sebesültek száma, emellett pedig 75 ezernél is többen kényszerültek elmenekülni otthonaikból – sorolta az ENSZ-diplomata.

Szalamé hozzátette: humanitárius szervezetek tisztségviselői szerint több mint százezren rekedtek a frontvonalak közvetlen közelében, illetve 400 ezren a harcok sújtotta térségben.

Mint mondta, csaknem 3400 menekült és migráns van olyan őrzött központokban elhelyezve, amelyek szintén az összecsapások régiójában találhatóak.

Szalamé szerint számos olyan értesülés van, hogy az egymással harcoló felek soraiban az ENSZ szankciós lajstromain szereplő szélsőségesek, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) körözési listáján lévők harcolnak.

Vizsgálóbizottság létrehozását sürgette a BT-ben a helyzet tisztázása érdekében.

Szalamé megállapította, hogy az ENSZ 2011 óta hatályban lévő fegyverembargója ellenére továbbra is áramlanak hadi eszközök a harcoló felekhez. Az ENSZ-diplomata kiemelte, hogy a líbiai konfliktust feltüzelő államokat le kell állítani.

A Reuters hírügynökség a Facebookon közzé tett felvételekre hivatkozva közölte, hogy a Fájez esz-Szarrádzs vezette kormányhoz hű milíciák vasárnap Tripoli kikötőjében vettek át egy fegyverszállítmányt és több tucat török gyártmányú BMC Kirpi típusú páncélozott személyszállító járművet.

A szankciók betartását nyomon követő ENSZ-megfigyelők szerint Haftar csapatait az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom látja el hadfelszereléssel, így a többi között helikopterekkel és harci repülőgépekkel 2014 óta.

Szalamé rámutatott, hogy nem elkerülhetetlen a teljes körű polgárháború, „ennek ellenére mégis bekövetkezhet bizonyos szereplők akaratából és mások tétlensége miatt”.

Felszólította a BT-t: sürgessen azonnali tűzszünetet, a konfliktus szereplőit pedig, hogy térjenek vissza az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamathoz.

„Egy jobb jövő még mindig lehetséges, de ezt a lehetőséget sürgősen meg kell ragadni, míg a frontvonalak Tripoli külterületein húzódnak és a csata nem ért el – Isten őrizz – a főváros sűrűn lakott kerületeibe” – fűzte hozzá Szalamé.

Líbia Moammer Kadhafi néhai vezető 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után gyakorlatilag teljes káoszba süllyedt, és az ország területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák igyekeznek minél nagyobb arányban ellenőrzésük alá vonni.