Beata Szydlo: Reformokra van szükség az Európai Unióban

Reformokra van szüksége az Európai Uniónak, hogy meg tudja előzni a válságokat és válaszolni tudjon az új kihívásokra – mondta a lengyel miniszterelnök-helyettes a Nézőpont Intézet és a Waclaw Felczak Alapítvány konferenciáján pénteken Budapesten.

Beata Szydlo a Közép-Európa Európája című rendezvényen kiemelte, május végén a legfontosabb választások egyike zajlik majd. Szerinte a szavazók dönthetnek, hogy tovább haladjon-e az EU az integráció irányába az egyenlőség és a partnerség alapján elbírva a válsághelyzetekkel, vagy folytatódjon az a politika, amely egyre több tagállamnak és választóknak okoz egyre több csalódást.

A lengyel politikus azt hangoztatta, hogy az unió működőképességében kulcsszerepe van a konszenzusnak, az Európai Uniónak meg kell határoznia a közös tevékenységeket, a kohéziót kell szolgálnia, és meg kell fékeznie a dezintegrációs folyamatokat.

Fontosnak nevezte a szuverenitást, amely szerinte nem a külső erőktől független államot jelenti, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szuverenitása nem építhető az államok szuverenitásának kárára.

Lengyelország a többi tagállam segítségével komplex uniót szeretne, amely megbirkózik a fokozódó a veszélyhelyzetekkel – mondta. Hozzátette, hogy ehhez új társadalmi szerződésre van szükség, amelynek segítségével újra lehet építeni a biztonságérzetet El kell érni, hogy a gyerekeink jobban éljenek, mint mi, ehhez az uniót a legújabb kori ipari forradalom hazájává, továbbá biztonságossá és társadalmilag érzékennyé kell tenni – jelentette ki.

Véleménye szerint az EU megfelelően tudja kezelni a kihívásokat, ha elvégzi a szükséges reformokat, és újraalkotja az „európai modellt”.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök-helyettes előadást tart a Közép-Európa Európája című konferencián
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az unióra leselkedő veszélyek között említette a demokrácia deficitjét és a protekcionizmust, amely – szerinte – az európai integráció „magját” támadja, mivel az áruk és a tőke szabad áramlását akarja megakadályozni.

Nyugtalanítónak nevezte továbbá, hogy az euróövezetbe nem tartozó államokat megpróbálják kizárni a banki- és tőkeunióból, ami egy megosztott Európai Unióhoz vezetne. Az EU nem lesz erősebb attól, ha kétsebességűvé válik – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy habár a határozott kiállásnak köszönhetően sikerült megállítani a Földközi-tenger felől érkező bevándorlási hullámokat, mégis változatlanul prioritást élvez a migráció megállítása a származási és tranzitországokban, valamint az embercsempészet visszaszorítása.

Kiemelte, Közép-Európa határait nem a földrajz, hanem az értékrend és a sorsközösség határozza meg, a régió iránt pedig növekszik az érdeklődés, egyre vonzóbb célpont, mert növekszik a potenciálja, amelyet együtt kell felhasználniuk a régió országainak.