Erdogannak kell Isztambul is

A lehető leghelyesebb lépésnek nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy megismétlik a főpolgármester-választást Isztambulban.

Galambok a kampányplakát előtt. Újra harcba száll az ellenzék a június közepén esedékes voksolásra készülve Fotó: Goran Tomasevic Forrás: Reuters

A lehető leghelyesebb lépésnek nevezte tegnap Recep Tayyip Erdogan, hogy a török választási tanács (YSK) előző nap a március 31-i törökországi helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítéséről és a főpolgármester-választás megismétléséről döntött.

A török elnök úgy fogalmazott, a testület döntése megerősíti a demokráciát és „szétoszlatja azt az árnyat, amely az isztambuli választásra vetült”. Elmondta: bár március ­31-én először bejelentették, hogy az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) főpolgármester-jelöltje 20-25 ezres szavazathátránnyal alulmaradt az ellenzéki indulóval szemben, az elkövetkező napokban a kormánypárt fellebbezései nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy mintegy 15 ezer AKP-szavazó voksait elbitorolták, a különbség pedig csaknem a felére csökkent.

– Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a „leplezetlen” szabálytalanságot – idézte az MTI a török államfőt, aki azt is nyomatékosította: szó sincs arról, hogy az AKP nem tudta volna elfogadni a voksolás eredményét vagy hogy úgy akarna nyerni, hogy azt nem érdemelte ki, de kitart jogorvoslati igénye mellett.

Galambok a kampányplakát előtt. Újra harcba száll az ellenzék a június közepén esedékes voksolásra készülve
Fotó: Reuters

A végrehajtó hatalommal a kezében minden korábbinál szélesebb körű befolyással rendelkező Erdogan belpolitikai ellenfelei és a nyugati országok ugyanakkor másképp értékelik a helyzetet. A 15 évnyi kormánypárti vezetés után a polgármesteri széket – ha csak kis időre is – elbitorló Ekrem Imamoglu például árulásnak nevezte a YSK döntését. A legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje ugyanakkor híveit arra buzdította, hogy „szárítsák fel könnyeiket”, közös erővel ugyanis képesek megtörni Erdogan hatalmát.

Az Európa két legnagyobb török ­diaszpórájának otthont adó és ott belpolitikai problémákat gerjesztő országok politikusai, Heiko Maas német külügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár szintén reagáltak a voksolás megismétlésére: előbbi szerint a döntésből hiányzik az átláthatóság és a nyomonkövethetőség, utóbbi pedig azt hangoztatta, Törökországnak nincs keresnivalója az Európai Unióban, amennyiben nem fogadja el a demokratikus választások eredményét.

Az alkotmányjogi kérdéseknek elsősorban az ad táptalajt, hogy a YSK a korábbi választások alatt a más pártok által benyújtott fellebbezésekre egészen másképp reagált. A CHP erre hivatkozva reklamált már jóval az eredmények érvénytelenítésének bejelentése előtt, emlékeztetett a Hürriyet című török napilap, felidézve, hogy a 2017-es népszavazáson a választási testület mintegy két és fél millió felnyitott szavazatot érvényesnek számolt az ellenzéki aggályok ellenére is – az elnök érdekei ugyanis akkor ezt diktálták. Az új voksolást mindenesetre június 23-án rendezik meg, a török külügyminiszter pedig közleményben szólította fel a döntést kifogásoló, főleg euró­pai uniós országokat, hogy tiszteljék a bizottság döntését, ahelyett, hogy politikailag motivált kritikákat fogalmaznak meg.