Ezúttal a magyar kormány szabott három feltételt

Donald Tuskra hárult a feladat, hogy rendet tegyen az uniós intézmények között a Spitzenkandidatok kérdésében. A magyar álláspontot ismertetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arról beszélt: a csúcsjelölti rendszer bevezetése mesterséges dolog volt, ráadásul a mechanizmus az európai szerződésekben sincs kifejtve. Magyarország hármas kritériumrendszer alapján dönt majd egy bizottsági elnökjelölt felkarolásáról.

Visegrádi vezetők az Európai Tanács – lengyel – elnökével. Régiós együttműködés Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az uniós kormány- és államfők keddi találkozója csak mélyítette az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács közötti törésvonalakat a Spitzenkandidatok, azaz csúcsjelöltek kérdésében. Míg az EP továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a pártcsaládok kampányarcai közül kerüljön ki az Európai Bizottság következő elnöke, a tagállami vezetők szkeptikusak a rendelkezésre álló nevekkel kapcsolatban.

Izgalmas heteknek nézünk elébe, ugyanis Donald Tusk tanácsi elnök szerint már a június 20-án kezdődő csúcstalálkozón megpróbálják rendezni a kérdést, mégpedig úgy, hogy csomagban – az Európai Bizottság következő elnöke, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank leendő vezetője, illetve a majdani kül- és biztonságpolitikai főképviselő – tárgyalják a csúcspozíciókat. Mivel az európai választások meglehetősen sokszínű eredményt hoztak, a földrajzi, politikai és nemek közötti egyenlőség lesz iránymutató. – Személy szerint támogatom, hogy legalább két nő legyen az intézményi vezetők között – fejtegette kedd este Tusk, miközben a csúcstalálkozón más hangok is arról suttogtak, hogy a liberális Margrethe Vestagernek, a bizottság dán versenyjogi biztosának egyre növekszenek az elnöki esélyei.

Visegrádi vezetők az Európai Tanács – lengyel – elnökével. Régiós együttműködés
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A földrajzi és demográfiai kritérium a visegrádi országoknak is kedvezhet. Szijjártó Péter tegnap a felvidéki Pátria Rádió vendége volt, ahol kijelentette: a V4-ek részéről legitim elvárás, hogy az európai vezetők között legyen kelet-közép-európai, azon belül is visegrádi politikus. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor nem erősítette meg az értesülést, miszerint a szlovák Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke lenne a visegrádiak jelöltje. Szijjártónak a csúcsjelölti rendszerről is markáns véleménye van.

Mint mondta, a Spitzenkandidatok bevezetése mesterséges dolog volt, ráadásul a mechanizmus az európai szerződésekben sehol sincs kifejtve. „Nem jönnének ki nagyon nagy számok, ha Magyarországon feltennénk a kérdést, hogy hányan szavaztak Manfred Weber miatt a Fideszre vagy Frans Timmermans miatt a szocialistákra.” A tárcavezető szerint Magyarország hármas kritériumrendszer alapján dönt majd egy elnökjelölt felkarolásáról. – Aki az erős nemzetekre épülő Európai Uniót támogatja, aki megadja az elsőbbséget a keresztény kultúrának, illetve aki nem szervezni, hanem megállítani akarja a migrációt – sorolta Szijjártó a magyar feltételeket.

Donald Tusk már tegnap megkezdte a közvetítést a tagállami vezetők, illetve az EP frakciói között. A pártcsaládok saját képviselőket is kijelöltek maguknak, így a liberális érdekeket a Tanácsban Mark Rutte holland, illetve Charles Michel belga kormányfő testesíti meg, míg a szocialistáknál Pedro Sánchez spanyol, illetve António Costa portugál miniszterelnökre esett a választás. A néppárt részéről Andrej Plenkovics horvát kormányfőt, illetve Krisjanis Karins lett miniszterelnököt választották. Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök feltűnően hiányoznak a nevek közül, ők valószínűleg a háttérből küzdenek majd egymással. Merkel és a berlini nagykoalíció ugyanis kitart a csúcsjelöltek mellett, míg Párizsban hallani sem akarnak az Európai Parlament választottjairól.