Feszültebb az amerikai–török viszony

Törökország az amerikai rosszallás ellenére sem hagy fel a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetének részeként számon tartott tengeri területeken megkezdett próbafúrásokkal. Noha Ankara és Washington kapcsolatára egyre több teher nehezedik, szakértők mégis úgy vélik, a feszültségek eszkalálódása ellenére sem várható komolyabb szakadás a NATO által jelentett kölcsönös egymásra utaltság miatt.

Jens Stoltenberg főtitkár látogatása. Nem várható szakadás Fotó: TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / HANDOUT Forrás: MTI/EPA

A Földközi-tenger keleti térségének országai között még nem született a nemzetközi jogszabályokkal összhangban álló, méltányosságon alapuló olyan megállapodás, amely kijelöli a tengerfenéken a kizárólagos gazdasági övezeteket, Ankara ezért folytatja a Ciprus közelében elkezdett próbafúrásokat, közölte tegnap a török külügyminisztérium. A tárca ezzel Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő vasárnap megfogalmazott kritikájára reagált, amely provokatívnak nevezte Törökország lépését, mert szerinte az feszültséget kelt a térségben.

Ankara ugyanakkor az MTI szerint elfogadhatatlannak minősítette, hogy egy harmadik fél „a nemzetközi bíróság szerepébe helyezve magát” igyekszik meghúzni a tengeri határokat. A tárca közleménye hangsúlyozta: amíg a sziget görög fele nem vonja be a sziget török lakosságát egyenjogú partnerként a szénhidrogén-forrásokat illető döntéshozó mechanizmusokba, addig a török ciprióták is ki fognak állni a tengerfenékre vonatkozó jogaikért.

Törökország és a nemzetközileg elismert ciprusi kormány többször feszült már egymásnak területi viták miatt a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők után kutatva. Ankara októberben indította útnak első, Fatih nevű fúróhajóját, amely Antalya török tengerparti város közelében folytat próbafúrásokat.

A nicosiai kormány a Cyprus Mail című hírportál szerint tegnap tudatta: diplomáciai lépésekkel válaszolnak Törökországnak a „Ciprus kizárólagos gazdasági övezetébe való legutóbbi behatolásra”. Mint írták, nemzetközi elfogatóparancsot kérnek a fúróhajó legénységére.

Az Európai Unió – mint minden hasonló incidens esetén – ezúttal is aggasztónak nevezte a török lépéseket, és felszólította Ankarát, hogy tegyen eleget nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, az Egyesült Államok részéről azonban újdonságnak tekinthető a Ciprus melletti intenzív kiállás.

Elemzők ezt úgy értékelik, Washington így reagál arra, hogy a NATO-tag Ankara nem mond le az orosz gyártmányú légvédelmi rendszer beszerzésének tervéről. Márpedig Fuat Oktay török alelnök még vasárnap is arról beszélt, Ankara minden amerikai rosszallás és nyomásgyakorlás ellenére is kitart a Moszkvával kötött üzlet mellett.

Az amerikai–török diplomáciai konfliktus egyébként nem légüres térben keletkezett: a két ország Szíria-politikájában lévő különbségek és a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő, sokak szerint aránytalan retorziók éppúgy befeketítették az egyébként sem makulátlan viszonyt, mint a török kormány által a hatalomátvételi kísérlet felelősének kikiáltott Fethullah Gülen hitszónok kiadatásának ügye miatti nézeteltérés.

Elemzők azonban úgy vélik, a diplomáciai pengeváltásoknál élesebb szakadás nem várható, hiszen Törökország nem fordíthat hátat az Egyesült Államoknak a NATO által nyújtott, kölcsönösen élvezett előnyök miatt, illetve Washingtonnak is szüksége van a stratégiailag rendkívül fontos helyen fekvő Törökországra.

Jens Stoltenberg főtitkár látogatása. Nem várható szakadás
Fotó: MTI/EPA

Ezt támasztja alá Recep Tayyip Erdogan tegnapi nyilatkozata is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott ankarai megbeszélése után az orosz légvédelmi rendszerre utalva a török elnök ugyanis úgy fogalmazott: Törökországnak a különböző országokkal és régiókkal fennálló kapcsolatai nem alternatívái egymásnak, inkább csak kiegészítik egymást.