Az amerikai–török diplomáciai konfliktus egyébként nem légüres térben keletkezett: a két ország Szíria-politikájában lévő különbségek és a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő, sokak szerint aránytalan retorziók éppúgy befeketítették az egyébként sem makulátlan viszonyt, mint a török kormány által a hatalomátvételi kísérlet felelősének kikiáltott Fethullah Gülen hitszónok kiadatásának ügye miatti nézeteltérés.
Elemzők azonban úgy vélik, a diplomáciai pengeváltásoknál élesebb szakadás nem várható, hiszen Törökország nem fordíthat hátat az Egyesült Államoknak a NATO által nyújtott, kölcsönösen élvezett előnyök miatt, illetve Washingtonnak is szüksége van a stratégiailag rendkívül fontos helyen fekvő Törökországra.

Fotó: MTI/EPA
Ezt támasztja alá Recep Tayyip Erdogan tegnapi nyilatkozata is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott ankarai megbeszélése után az orosz légvédelmi rendszerre utalva a török elnök ugyanis úgy fogalmazott: Törökországnak a különböző országokkal és régiókkal fennálló kapcsolatai nem alternatívái egymásnak, inkább csak kiegészítik egymást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!