Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A napokban Irak elhagyására utasította az amerikai külügyminisztérium a közel-keleti országban dolgozó, nem nélkülözhetetlen kormányzati alkalmazottait.
Megbízható hírszerzési forrásokra hivatkozva ugyanis Washington azt állítja, az iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető iraki siíta milíciák közvetlen fenyegetést jelentenek a térségben tartozó amerikai állampolgárokra.
A perzsa haderő egyik szervezeti ágának számító IRGC-t egyébként alig egy hónapja minősítette terrorszervezetnek Donald Trump amerikai elnök. Erre válaszul az iszlám köztársaság legfelső nemzetbiztonsági tanácsa ugyancsak terrorista szervezetnek nyilvánította az Egyesült Államok hadseregét.
Az iráni fenyegetés miatti aggodalmak elsődleges szószólója ezúttal is John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, akiről ismeretes: évtizedek óta keményvonalas fellépést szorgalmaz Teheránnal szemben.
Az amerikai sajtó szerint a tanácsadó információi az izraeli hírszerzéstől származhatnak, ez azonban nem nyert megerősítést, ahogy az sem, valóban támadástól kell-e tartaniuk az Irakban tartózkodó amerikaiaknak.
Akár igazak a híresztelések, akár nem, annyi bizonyos, hogy Irak rendkívül nehéz helyzetbe került a Washington és Teherán között hetek óta zajló, egyre inkább elmérgesedő adok-kapok miatt.
Az iraki politikára a 2003-as amerikai invázió óta rendkívüli befolyást gyakorol a két fő nemzetközi „gyámja” közötti verseny. Ez nem csupán polarizálja, de meg is bomlasztja az ország törékeny belső egyensúlyát, egyúttal felszínre hozva a régóta lappangó regionális törésvonalakat. A jelenlegi helyzetnek azonban éppen George W. Bush ágyazott meg Szaddám Husszein egykori iraki elnök, illetve a holdudvarába tartozó szunnita elit porrá zúzásával.
A felboruló erőviszonyok következtében ugyanis – a többségi elvnek megfelelően – teljes mértékben síita kormányzat került Irak élére, ez pedig azóta is változatlan.
Washington pedig ennél nagyobb szívességet aligha tehetett volna az Amerikát egyébként „Nagy Sátánként” emlegető perzsa államnak, amely már régóta egy síita félhold létrehozásán munkálkodik azzal a céllal, hogy Kuvaiton, Irakon, Szírián és Libanonon keresztül – azaz tengertől tengerig – felügyelete alatt tartsa az olajszállítást.
Teherán pedig elégedett lehet: másokkal összefogva Bassár al-Aszad elnököt is sikerült hatalmon tartani Szíriában, miközben Libanonban is minden korábbinál kiterjedtebb hálózatot tudott létrehozni a nyugati országok többsége által terrorszervezetként számon tartott síita Hezbollah. A teljes sikerhez azonban mindenképp szükség van Bagdad megtartásához is.
A Trump által tavaly felrúgott 2015-ös iráni atommegállapodás, illetve az arra a múlt héten adott teheráni válaszlépés következtében eszkalálódó nemzetközi konfliktus szakértők szerint akár egy újabb pusztító regionális háború táptalaja is lehet.
A Deutsche Welle által idézett elemzők szerint Irak rendkívül nehezen tud egyensúlyozni az Egyesült Államok biztonsági partnereként, ötezer amerikai katonával a területén. Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök a Bolton által hangoztatott „iráni fenyegetéssel” kapcsolatban csupán annyit mondott, semmilyen erre utaló jelet nem figyelt meg.
Ugyanakkor Washingtont is sietett biztosítani afelől, hogy Bagdad minden vállalt kötelezettségét teljesíti Amerika felé. Guido Steinberg, a németországi Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa ugyanakkor úgy véli, Teherán aligha dönt úgy, hogy iraki földön nyíltan megtámadja az amerikai csapatokat.
A szakértő szerint az sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy az Iránhoz köthető milíciák például rakétatámadásokat indítanak az amerikai csapatok ellen. De az iráni haderőnek nincs esélye az amerikai csapatok elleni közvetlen csatában, tette hozzá.
Helyi idő szerint reggel 7 után „eddig nem lőttek ki rakétákat az ellenségre” – állítja egy iráni tisztviselő.
Ezek különböző fertőzéseket okoznak, de nem gyilkolnak.
A külügyminiszter új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Szentkirályi: Semmi keresnivalója a szivárványos zászlónak a Városházán!
Olyan helyet támadott Izrael, amire senki sem számított
Eldőlt Dzsudzsák sorsa, kiderült, marad-e Debrecenben
Irán rakétával támadt a tűzszünet alatt
Katalin hercegné visszavonul, L.L. Junior ismét sokkolta az embereket, Törőcsik Franciska pedig óriási bejelentést tett – Ezek voltak a hét legnagyobb sztárhírei
Pillanatokon belül lángokba borulhat a fél világ: Irán egyenesen Putyinhoz ment segítségért
Kerkez csalódottan távozott Liverpoolból – érdekes cikket közölt az egyik liverpooli portál
A férfiak imádni fogják a Lidl kincsét, autóban és a háztartásban is hasznos
Az FTC helyett más magyar csapatokkal szúrhat ki az európai szövetség
Csoda történt két idős nővel a szibériai erdőben
Három botrányosan elvett 11-es, európai sztárcsapat búcsúzik a klubvilágbajnokságtól
Baloldalról is lesújtó kritikát kap Magyar Péter embere
Helyi idő szerint reggel 7 után „eddig nem lőttek ki rakétákat az ellenségre” – állítja egy iráni tisztviselő.
Ezek különböző fertőzéseket okoznak, de nem gyilkolnak.
A külügyminiszter új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Helyi idő szerint reggel 7 után „eddig nem lőttek ki rakétákat az ellenségre” – állítja egy iráni tisztviselő.
Ezek különböző fertőzéseket okoznak, de nem gyilkolnak.
A külügyminiszter új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
A világ legerősebb katonai szövetsége 32 tagállamának vezetője gyűlik össze Hágában.
A régió biztonsági helyzete fokozott figyelmet igényel.
A miniszterelnök a NATO-csúcsra utazik.
Nyílt levélben kéri állásfoglalásra a Családokért Egyesület a Tisza elnökét.
A külügyminiszter új bejegyzést osztott meg közösségi oldalán.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
