Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A napokban Irak elhagyására utasította az amerikai külügyminisztérium a közel-keleti országban dolgozó, nem nélkülözhetetlen kormányzati alkalmazottait.
Megbízható hírszerzési forrásokra hivatkozva ugyanis Washington azt állítja, az iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető iraki siíta milíciák közvetlen fenyegetést jelentenek a térségben tartozó amerikai állampolgárokra.
A perzsa haderő egyik szervezeti ágának számító IRGC-t egyébként alig egy hónapja minősítette terrorszervezetnek Donald Trump amerikai elnök. Erre válaszul az iszlám köztársaság legfelső nemzetbiztonsági tanácsa ugyancsak terrorista szervezetnek nyilvánította az Egyesült Államok hadseregét.
Az iráni fenyegetés miatti aggodalmak elsődleges szószólója ezúttal is John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, akiről ismeretes: évtizedek óta keményvonalas fellépést szorgalmaz Teheránnal szemben.
Az amerikai sajtó szerint a tanácsadó információi az izraeli hírszerzéstől származhatnak, ez azonban nem nyert megerősítést, ahogy az sem, valóban támadástól kell-e tartaniuk az Irakban tartózkodó amerikaiaknak.
Akár igazak a híresztelések, akár nem, annyi bizonyos, hogy Irak rendkívül nehéz helyzetbe került a Washington és Teherán között hetek óta zajló, egyre inkább elmérgesedő adok-kapok miatt.
Az iraki politikára a 2003-as amerikai invázió óta rendkívüli befolyást gyakorol a két fő nemzetközi „gyámja” közötti verseny. Ez nem csupán polarizálja, de meg is bomlasztja az ország törékeny belső egyensúlyát, egyúttal felszínre hozva a régóta lappangó regionális törésvonalakat. A jelenlegi helyzetnek azonban éppen George W. Bush ágyazott meg Szaddám Husszein egykori iraki elnök, illetve a holdudvarába tartozó szunnita elit porrá zúzásával.
A felboruló erőviszonyok következtében ugyanis – a többségi elvnek megfelelően – teljes mértékben síita kormányzat került Irak élére, ez pedig azóta is változatlan.
Washington pedig ennél nagyobb szívességet aligha tehetett volna az Amerikát egyébként „Nagy Sátánként” emlegető perzsa államnak, amely már régóta egy síita félhold létrehozásán munkálkodik azzal a céllal, hogy Kuvaiton, Irakon, Szírián és Libanonon keresztül – azaz tengertől tengerig – felügyelete alatt tartsa az olajszállítást.
Teherán pedig elégedett lehet: másokkal összefogva Bassár al-Aszad elnököt is sikerült hatalmon tartani Szíriában, miközben Libanonban is minden korábbinál kiterjedtebb hálózatot tudott létrehozni a nyugati országok többsége által terrorszervezetként számon tartott síita Hezbollah. A teljes sikerhez azonban mindenképp szükség van Bagdad megtartásához is.
A Trump által tavaly felrúgott 2015-ös iráni atommegállapodás, illetve az arra a múlt héten adott teheráni válaszlépés következtében eszkalálódó nemzetközi konfliktus szakértők szerint akár egy újabb pusztító regionális háború táptalaja is lehet.
A Deutsche Welle által idézett elemzők szerint Irak rendkívül nehezen tud egyensúlyozni az Egyesült Államok biztonsági partnereként, ötezer amerikai katonával a területén. Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök a Bolton által hangoztatott „iráni fenyegetéssel” kapcsolatban csupán annyit mondott, semmilyen erre utaló jelet nem figyelt meg.
Ugyanakkor Washingtont is sietett biztosítani afelől, hogy Bagdad minden vállalt kötelezettségét teljesíti Amerika felé. Guido Steinberg, a németországi Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének munkatársa ugyanakkor úgy véli, Teherán aligha dönt úgy, hogy iraki földön nyíltan megtámadja az amerikai csapatokat.
A szakértő szerint az sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy az Iránhoz köthető milíciák például rakétatámadásokat indítanak az amerikai csapatok ellen. De az iráni haderőnek nincs esélye az amerikai csapatok elleni közvetlen csatában, tette hozzá.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Halálos baleset történt Tapolca mellett
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Elképesztő hajrával idegenben is megverte a Szeged a Kielcét!
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
K...rva nagy következmények
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
„A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék” – mutatott rá a tegnapi Eurázsia Fórumon Orbán Viktor.
Gyurcsányék nyerhetnek Magyar botrányain
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
