Újraindította tegnap a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt.
A 2010-ben indult eljárást 2017-ben szüntették meg, mivel Assange 2012-ben Ecuador londoni követségére menekült, s ott élt idén április 11-én foganatosított letartóztatásáig.
Fotó: Reuters
A svéd vádhatóság döntését az előzetes nyomozás elindításáról Eva-Marie Persson főügyészhelyettes jelentette be sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a körülmények most lehetővé tehetik Assange kiadatását Nagy-Britanniától Svédországba, illetve a gyanúsított szükséges kihallgatását is.
Kifejtette továbbá, hogy miután áttekintette az eddigi nyomozati anyagot, úgy találta, továbbra is van alapja a nemi erőszak gyanújának.
A kiadatásra azután kerülhet sor, hogy a 47 éves ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott ötvenhetes börtönbüntetést az Egyesült Királyságban, amelyet egy korábbi idézésen való kötelező megjelenés elmulasztása miatt szabtak ki rá Londonban, miután Ecuador hirtelen visszavonta a politikai menedékjogot.
Assange ellen felhoztak egy másik zaklatásos ügyet is, de az azzal kapcsolatos nyomozást 2015-ben elévülés miatt ejtették. A gyanúsított mindkét eset megtörténtét tagadja.
Azonnal, áprilisi letartóztatása után az amerikai hatóságok is kérték Assange kiadatását, mivel a WikiLeaks titkos katonai és diplomáciai anyagokat szivárogtatott ki Chelsea Manning hírszerzési elemző közreműködésével.
Amennyiben beigazolódnak a vádak, Assange öt év börtönbüntetést is kaphat, így nem csoda, ha a május 2-i kihallgatásán nem járult hozzá kiadatásához.
Persson szerint a brit hatóságoknak kell eldönteniük, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelem élvez-e elsőbbséget.
A brit lap szerint Assange sikertelenül harcolt a brit bíróságokon azért, hogy utasítsák vissza a svédek kiadatási kérelmet és állítsák le az előzetes nyomozást.
Ügyvédei szerint az aktivista attól tartott, hogy ha Svédországba megy, az ottani hatóságok kiadhatják őt az amerikaiaknak a WikiLeaks-ügy miatt.
