Két ország is kérheti Julian Assange kiadatását

Újraindította tegnap a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a Wiki­Leaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt.

Börtönből börtönbe kerülhet a WikiLeaks alapítója, de kérdés, hogy melyik államban Fotó: Hannah Mckay Forrás: Reuters

Újraindította tegnap a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a Wiki­Leaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt.

A 2010-ben indult eljárást 2017-ben szüntették meg, mivel Assange 2012-ben Ecuador londoni követségére menekült, s ott élt idén április 11-én foganatosított letartóztatásáig.

Börtönből börtönbe kerülhet a WikiLeaks alapítója, de kérdés, hogy melyik államban
Fotó: Reuters

A svéd vádhatóság döntését az előzetes nyomozás elindításáról Eva-Marie Persson főügyészhelyettes jelentette be sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a körülmények most lehetővé tehetik Assange kiadatását Nagy-Britanniá­tól Svédországba, illetve a gyanúsított szükséges kihallgatását is.

Kifejtette továbbá, hogy miután áttekintette az eddigi nyomozati anyagot, úgy találta, továbbra is van alapja a nemi erőszak gyanújának.

A kiadatásra azután kerülhet sor, hogy a 47 éves ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott ötvenhetes börtönbüntetést az Egyesült Királyságban, amelyet egy korábbi idézésen való kötelező megjelenés elmulasztása miatt szabtak ki rá Londonban, miután Ecuador hirtelen visszavonta a politikai menedékjogot.

­Assange ellen felhoztak egy másik zaklatásos ügyet is, de az azzal kapcsolatos nyomozást 2015-ben elévülés ­miatt ejtették. A gyanúsított mindkét eset megtörténtét tagadja.

Azonnal, áprilisi letartóztatása után az amerikai hatóságok is kérték Assange kiadatását, mivel a WikiLeaks titkos katonai és diplomáciai anyagokat szivárogtatott ki Chelsea Manning hírszerzési elemző közreműködésével.

Amennyiben beigazolódnak a vádak, Assange öt év börtönbüntetést is kaphat, így nem csoda, ha a május 2-i kihallgatásán nem járult hozzá kiadatásához.

Persson szerint a brit hatóságoknak kell eldönteniük, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelem élvez-e elsőbbséget.

A brit lap szerint ­Assange sikertelenül harcolt a brit bíróságokon azért, hogy utasítsák vissza a svédek kiadatási kérelmet és állítsák le az előzetes nyomozást.

Ügyvédei szerint az aktivista attól tartott, hogy ha Svédországba megy, az ottani hatóságok kiadhatják őt az amerikaiaknak a WikiLeaks-ügy miatt.

Ugyanakkor Kristinn Hrafnsson, a WikiLeaks főszerkesztője azt mondta, Assange letartóztatásakor jelentős politikai nyomás nehezedett Stockholmra.