Német pénz Afrikának

Háromnapos nyugat-afrikai körútjának első állomásán, Burkina Fasóban tárgyalt szerdán Angela Merkel német kancellár, ígéretet téve arra, hogy Németország támogatni fogja a térség ­országait az iszlamista terrorizmus elleni harcukban és a stabilitás megteremtésében. Nem biztos azonban, hogy a segítség ingyen érkezik Berlinből Afrikába.

Angela Merkel kancellár megérkezik Maliba Fotó: REUTERS/Andreas Rinke

Merkelt Ouagadougouban katonai tiszteletadással fogadta Roch Marc Kabore elnök. Megbeszélésük után a német kancellár azt mondta, hogy Burkina Faso és a szomszédos országok számára egyre nagyobb terhet jelent a romló biztonsági helyzet, ami a líbiai válságra és a szudáni helyzetre is kihatással van, írta az MTI. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Németország tízmillió euró (3,2 milliárd forint) támogatást ajánl fel a nyugat-afrikai országnak a rendőrségi és a csendőrségi kapacitásainak bővítésére, a két testület felszereltségének javítására, illetve egy német katonai tanácsadó misszióra, amiről az előzetes tárgyalások már megkezdődtek. Merkel további ötmillió euró fejlesztési támogatást is felajánlott az országnak. Kabore szorgalmazta, hogy Európa alakítson ki közös koncepciót a lí­biai válság megoldására, külön kiemelve a fegyvercsempészetnek és a konfliktus más vonatkozásainak a térség egészére gyakorolt negatív hatását.

Merkel Ouagadougouban tárgyalóasztalhoz ült a G5 Száhel-csoport tagállamainak (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) államfőivel is, megvitatva velük, hogyan lehetne stabilizálni az iszlamista terrorizmus, a milíciák és a társadalmi elégedetlenségek fenyegette országaikat, és miként tudnának hatékonyabban együttműködni az öt ország terrorellenes alakulatai. A német kancellár tegnap Maliba utazott, ahol felkereste az ország északi részén, Gaóban szolgáló német katonákat, majd Nigerbe látogat.

Az Európai Unió és Németország kiemelt jelentőséget tulajdonít a nyugat-afrikai helyzet javításának, mivel a térségben zajló konfliktusok és a szegénység a fő mozgatórugói az Európába irányuló migrációnak. „Ha nem oldjuk meg Afrika problémáit, azok eljönnek hozzánk” – mondta Gerd Müller fejlesztési miniszter egy német napilapnak.

Angela Merkel kancellár megérkezik Maliba
Fotó: REUTERS/Andreas Rinke

Németország a G5-csoport 2014-es létrehozása óta sokkal aktívabb Afrikában, két független programot is hirdetett. Az egyik a Compact with Africa, amely nyugati cégek befektetéseit ígéri Afrikának, a másik pedig a Marshall Plan with Africa, ez a támogatások rendszerét kívánja a fejlődés szolgálatába állítani. A probléma viszont az, hogy bár afrikai államfők közösen zarándokoltak el a G20-országcsoport elnöki posztját ellátó Berlinbe 2017-ben, a programok azóta se működnek. A befektetők és a vásárlók célja ugyanis teljesen más.

A Dél- és Kelet-afrikai Kereskedelmi Informá­ciós és Egyeztető Intézet szakértője, Jane Nalunga szerint a Compact with Africa program „nem Afrika népeit akarja kiemelni a szegénységből, hanem a G20-országok cégeinek nyújt befektetési lehetőségeket”. Ez tetten érhető a Marshall-tervben is, amely a helyi mezőgazdaság támogatását is célozza, ám annak végeredményben az európai érdekeket kell kiszolgálnia, s az olcsó afrikai zöldségek az európai piacokra fognak kerülni. Ez együtt jár a termőföldek kisajátításával, amely magával vonzza az állandó szegénységben élő emberek észak felé vándorlását.

Történelmi tárgyalás

Németország afrikai jelenléte a XX. század elején sokkal látványosabb volt a mostaninál, akkor négy protektorátusa volt a kontinensen: Délnyugat-Afrika (Namíbia), Kelet-Afrika (Ruanda, Burundi és Tanzánia), Togoföld (Togo) és Kamerun. Ezek közül ma is az első országban él nagyszámú német közösség, és itt a legaktívabb a tárgyalás az 1904–1907 közötti mészárlásokért fizetendő jóvátétel miatt. Az ügyet idén januárban elutasította egy amerikai bíróság, így várhatóan Németország nem fog fizetni a herero és nama törzseknek. A per leginkább a német imázst érintette, amely hasonló a britekéhez vagy a franciákéhoz.