Teherán az atomalku kíméletlen szorítását nyögi

Ha a vezető nagyhatalmak nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket az iráni olajjal folytatott kereskedelemre vonatkozóan, úgy Irán sem tartja magát tovább az urándúsítás korlátozásához.

Khamenei ajatollah portréja egy haditechnikai kiállításon Iránban Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: Reuters

Az irániak azt remélték, a szankciók feloldásával és a nemzetközi cégek megjelenésével az iszlám köztársaságra végre fejlődés vár.

Trumpot azonban nem győzték meg az atomalkut támogató szak­értői érvek – már 2016-os elnökválasztási kampányában világossá tette, megválasztása esetén Amerika kilép a megállapodásból.

Elemzők szerint ennek egyik legfőbb oka az atom­alkut a kezdetektől vehemensen támadó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kiváló kapcsolata. Washington azt is nehezményezi, hogy Teherán a Közel-Keleten terrorszervezetnek bélyegzett csoportokat támogat.

Lapunk megkeresésére N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főmunkatársa elmondta, Róháni egyértelműen a megállapodás olyan szegmenseinél jelentett be változást, amelyek önmagukban nem fenyegetnek atomfegyverkezéssel, ez pedig nyilván nem véletlen.

Mint mondta, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei mindeddig kitartottak azon álláspontjuk mellett, miszerint az iszlám köztársaság betartja vállalásait, és ezt a szerződést ratifikáló többi nagyhatalom is így látja.

Az Egyesült Államok atomalkuból való kilépése, illetve az amerikai szankciók visszaállítása ugyanakkor rendkívül megviseli Irán gazdaságát.

A minap ráadásul egy titkos jelentés is kiszivárgott, miszerint amerikai hadihajókat vezényelnek a közel-keleti térségbe azzal az indokkal, hogy a perzsa állam „amerikai érdekeket fenyeget” – ez a lépés szintén megkövetelte a válaszreakciót Teherántól, tette hozzá N. Rózsa Erzsébet. Szerinte a tegnapi bejelentés arra irányul, hogy Irán egy meghatározott mennyiségen felül külföldre szállítsa a nukleáris hasadóanyagot.

Róháni bejelentése alapján ezt Irán teszi meg, ha nem teljesülnek a feltételei, magyarázta a kutató. Elmondta, Teherán számára az a legnagyobb probléma, hogy Washington tavaly ősz óta nem csupán Iránt bünteti szankciókkal, hanem minden országgal szemben büntetőintézkedéseket vezet be, amelyik kőolajat vesz tőle.