Teherán az atomalku kíméletlen szorítását nyögi

Ha a vezető nagyhatalmak nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket az iráni olajjal folytatott kereskedelemre vonatkozóan, úgy Irán sem tartja magát tovább az urándúsítás korlátozásához.

Khamenei ajatollah portréja egy haditechnikai kiállításon Iránban Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: Reuters

Napra pontosan egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök felrúgta a Barack Obama kormányzata alatt tető alá hozott iráni atommegállapodást, az iráni elnök bejelentette, országa leállítja a 2015-ös alku két pontjának teljesítését. Ezek az ország birtokában lévő dúsított urán és nehézvíz eladására vonatkoznak.

Hasszán Róháni továbbá azt is közölte: amennyiben az egyezség többi ratifikáló állama, azaz Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Kína és Oroszország hatvan napon belül nem teljesíti vállalt kötelezettségeit a banki szférára és az iráni olajjal folytatott kereskedelemre vonatkozóan, úgy az iszlám köztársaság sem tartja magát tovább az urándúsításra vonatkozó feltételekhez, és folytatja az Arakban lévő nehézvizes reaktorának korszerűsítését.

Brian Hook, az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja válaszul tegnap közölte: az Egyesült Államok új megállapodásról akar tárgyalni Iránnal. Azt ugyanakkor leszögezte, Washington „soha nem hagyja, hogy az iráni nukleáris rezsim túszként zsarolja”.

– A rezsim ma, az egyezményből való kivonulásunk egyéves évfordulóján bejelentette, hogy szándékában áll kiszélesíteni atomprogramját. Ez ellentétes a nemzetközi törvényekkel – mondta Hook, egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vonja felelősségre Teheránt a zsarolás miatt.

Az urándúsítás mértéke az egyez­ség megkötése szempontjából kulcsfontosságú pontnak számít. A nukleáris fegyverek előállításának alapja ugyanis pontosan ugyanaz a technológiai sor, mint a nukleáris energia polgári célú felhasználásának bizonyos ­szakaszaié.

A Teherán birtokában lévő eszközök ezért kettős felhasználásúaknak minősülhetnek. Teherán ugyanakkor a keretmegállapodással beleegyezett, hogy legalább tizenöt évig nem dúsít uránt 3,67 százalék fölé, ami azt jelenti: nem tud létrehozni atomfegyvert.

Khamenei ajatollah portréja egy haditechnikai kiállításon Iránban
Fotó: Reuters

A közel-keleti ország nukleáris tevékenységéről szóló tárgyalásokról hazatérő Róhánit, illetve Mohammad Dzsavád Zaríf külügyminisztert 2015-ben valóságos örömünnep fogadta Teheránban.

Az irániak azt remélték, a szankciók feloldásával és a nemzetközi cégek megjelenésével az iszlám köztársaságra végre fejlődés vár.

Trumpot azonban nem győzték meg az atomalkut támogató szak­értői érvek – már 2016-os elnökválasztási kampányában világossá tette, megválasztása esetén Amerika kilép a megállapodásból.

Elemzők szerint ennek egyik legfőbb oka az atom­alkut a kezdetektől vehemensen támadó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való kiváló kapcsolata. Washington azt is nehezményezi, hogy Teherán a Közel-Keleten terrorszervezetnek bélyegzett csoportokat támogat.

Lapunk megkeresésére N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főmunkatársa elmondta, Róháni egyértelműen a megállapodás olyan szegmenseinél jelentett be változást, amelyek önmagukban nem fenyegetnek atomfegyverkezéssel, ez pedig nyilván nem véletlen.

Mint mondta, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei mindeddig kitartottak azon álláspontjuk mellett, miszerint az iszlám köztársaság betartja vállalásait, és ezt a szerződést ratifikáló többi nagyhatalom is így látja.

Az Egyesült Államok atomalkuból való kilépése, illetve az amerikai szankciók visszaállítása ugyanakkor rendkívül megviseli Irán gazdaságát.

A minap ráadásul egy titkos jelentés is kiszivárgott, miszerint amerikai hadihajókat vezényelnek a közel-keleti térségbe azzal az indokkal, hogy a perzsa állam „amerikai érdekeket fenyeget” – ez a lépés szintén megkövetelte a válaszreakciót Teherántól, tette hozzá N. Rózsa Erzsébet. Szerinte a tegnapi bejelentés arra irányul, hogy Irán egy meghatározott mennyiségen felül külföldre szállítsa a nukleáris hasadóanyagot.

Róháni bejelentése alapján ezt Irán teszi meg, ha nem teljesülnek a feltételei, magyarázta a kutató. Elmondta, Teherán számára az a legnagyobb probléma, hogy Washington tavaly ősz óta nem csupán Iránt bünteti szankciókkal, hanem minden országgal szemben büntetőintézkedéseket vezet be, amelyik kőolajat vesz tőle.