A Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kína 280 nukleáris atomtöltettel rendelkezik, miközben az Egyesült Államok 6450, Oroszország pedig 6850 robbanófej birtokában van. Washington felvetése ugyanakkor megalapozottnak tűnik, ha a védelmi költségvetéseket vesszük alapul. 1992 és 2017 között az Egyesült Államok 16 százalékkal, Oroszország 62 százalékkal, Kína pedig 740 százalékkal növelte katonai kiadásait a SIPRI szerint.
A nonproliferációs intézményrendszer jövője tegnap, egy budapesti konferencián is felmerült. A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóműhely szervezésében zajló eseményen Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezetője lapunk kérdésére elmondta: ha sikerül is újratárgyalni az új START-egyezményt, az atomfegyverek érdemi korlátozása nem várható.
– Oroszország ragaszkodik atomfegyvereihez, a nukleáris képessége tartja a nagyhatalmak között – mondta Kaiser Ferenc, szerinte ezért egy új szerződés legfeljebb arra térhet ki, hogy egy hordozórakéta hány robbanófejet hordozhat maximálisan, a készleteket illetően nem számíthatunk áttörésre.
Az NKE professzora szerint erre utalnak Moszkva fegyverkezési trendjei: Oroszország a védelmi költségvetése jelentős részét költi a nukleáris fegyverek bevetését célzó technológiára, tengeralattjárók, illetve a Tupoljev 160-as hadászati bombázó fejlesztésére.
Kaiser Ferenc ugyanakkor megjegyezte: Moszkva kevésbé a NATO, inkább a Kína okozta fenyegetettség miatt költ fegyverkezésre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!