Tovább fokozódik a nukleáris fenyegetés

Hiába beszélt bizakodón Donald Trump egy új, a nukleáris fegyvereket korlátozó program kibővítéséről, Peking távol marad az amerikai elnök kezdeményezésétől. Közben kutatók szerint nagyobb az esély egy atomháborúra most, mint a hidegháborúban, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint pedig a jövőben sem fordul meg a veszélyes folyamat.

Orosz parádé. Nő az esély az atomháborúra Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

John F. Kennedy amerikai elnök védelmi minisztere, Robert McNamara 1967-ben mondta el híressé vált San Franciscó-i beszédét, ami egy sor hidegháborús fogalmat tisztázott. Mindenekelőtt bevezette a kölcsönös elrettentés elméletét, ami a nukleáris fegyverek ellentmondásos képességére utal: ha két atomhatalom azonos mértékű arzenállal rendelkezik, képességeik kioltják egymást.

A „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” garantálja ugyanis, hogy a válaszcsapás okozta veszteség a szemben álló feleket elrettenti a támadástól. Felismerték azonban, hogy a fegyverkezés nem szolgálhatja a tartós békét, ezért az 1960-as évek végén elkezdődött a nukleáris fegyverek korlátozását célzó, úgynevezett nonproliferációs folyamat. Ez a felhalmozott arzenálok ellenőrzését, összehangolt leépítését biztosította.

Orosz parádé. Nő az esély az atomháborúra
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A XXI. században azonban a korábbival ellentétes folyamat indult el. A washingtoni Carnegie kutatóintézet friss elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban jóval nagyobb az esélye egy nukleáris háborúnak, mint az 1980-as években volt. Leépülőben van ugyanis a nonproliferációs intézményrendszer, aminek mérföldköve volt, hogy februárban az Egyesült Államok kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek leépítését célzó INF-szerződésből.

Az 1988-ban a Szovjetunióval aláírt megállapodást korábban Oroszország is bírálta, a felek kölcsönösen, titokban folytatott fejlesztésekkel vádolták egymást. Ezt elégelte meg Donald Trump amerikai elnök, az Egyesült Államok vezetője ugyanakkor azt is jelezte: Oroszországgal és Kínával egy új, háromoldalú szerződés előkészítését fogja javasolni.

Ezt a Barack Obama demokrata elnök által 2009-ben aláírt, úgynevezett új START-szerződés keretein belül képzelné el Trump. A szintén Oroszországgal kötött, a hadászati fegyvereket korlátozó egyezményt 2021-ig kell meghosszabbítani, Washington ebbe vonná be a kelet-ázsiai atomhatalmat.

Bár korábban Trump azt nyilatkozta, Peking nyitott a tárgyalásokra, a kínai külügyminisztérium ezt hétfőn cáfolta. Álláspontjuk szerint valamennyi, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességüket teljesítik, szemben az Egyesült Államokkal és Oroszországgal.

A Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kína 280 nuk­leáris atomtöltettel rendelkezik, miközben az Egyesült Államok 6450, Oroszország pedig 6850 robbanófej birtokában van. Washington felvetése ugyanakkor megalapozottnak tűnik, ha a védelmi költségvetéseket vesszük alapul. 1992 és 2017 között az Egyesült Államok 16 százalékkal, Oroszország 62 százalékkal, Kína pedig 740 százalékkal növelte katonai kiadásait a SIPRI szerint.

A nonproliferációs intézményrendszer jövője tegnap, egy budapesti konferencián is felmerült. A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóműhely szervezésében zajló eseményen Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezetője lapunk kérdésére elmondta: ha sikerül is újratárgyalni az új START-egyezményt, az atomfegyverek érdemi korlátozása nem várható.

– Oroszország ragaszkodik atomfegyvereihez, a nukleáris képessége tartja a nagyhatalmak között – mondta ­Kaiser Ferenc, szerinte ezért egy új szerződés legfeljebb arra térhet ki, hogy egy hordozórakéta hány robbanófejet hordozhat maximálisan, a készleteket illetően nem számíthatunk áttörésre.

Az NKE professzora szerint erre utalnak Moszkva fegyverkezési trendjei: Oroszország a védelmi költségvetése jelentős részét költi a nukleáris fegyverek bevetését célzó technológiára, tengeralattjárók, illetve a Tupoljev 160-as hadászati bombázó fejlesztésére.

Kaiser Ferenc ugyanakkor megjegyezte: Moszkva kevésbé a NATO, inkább a Kína okozta fenyegetettség miatt költ fegyverkezésre.