Zelenszkij hamarosan súlyos örökséggel szembesül

Még be sem iktatták hivatalába az új ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijnek máris egy sor nehéz örökség szakadt a nyakába. Kapja a pofonokat mind házon belülről, mind az ország határain kívülről. Petro Porosenko leköszönő államfő sürgetésére a parlament megszavazta az ukrán társadalomra jellemző törésvonalakat még jobban mélyítő, erősen nacionalista nyelvtörvényt, amihez a későbbiekben bárhogyan is nyúljon orosz ajkú utódja, abból csak rosszul tud majd kijönni. Emellett pedig arról diskurálnak élénken a kijevi törvényhozás falai között, miként lehetne teljesen kiüresíteni az államfő jogkörét. Ahogy fogalmaznak, II. Erzsébetet csinálnának Zelenszkijből.

Előttem az utódom. Porosenko nem adja olcsón a székét Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

Moszkvában bejelentették: sietve orosz útleveleket osztanak szét a felkelők uralta térségben. Ezzel merőben új kihívások elé állították Volodimir Zelenszkijt. Ha még ez nem volna elég, Oroszország júniustól külön engedélyhez köti az üzemanyagok és más energiahordozók ukrajnai exportját, ráadásul az orosz kőolajszennyezés miatt leállt az a fehérorosz feldolgozóüzem, ahonnan Ukrajna az üzemanyag-szükséglete negyven százalékát szerzi be. A fejlemények hatására alig pár nap alatt érezhetően drágult a benzin és a dízel, ami azonnal lecsapódik az árképzésen.

Volodimir Zelenszkij április 21-i, fölényes, 73 százalékos győzelme után a politikai szakértők két forgatókönyvet vizionáltak. Az egyik szerint a parlamentben egy gyors átrendeződés megy végbe, gyorsan összedől az egyébként is hajszálvékony koalíciós többség, s mindenki az új elnök kegyeit keresi majd. A másik verzió szerint épp ellenkezőleg alakulnak majd a történések, a parlamenti pártok összezárnak és teljes körű letámadással próbálják ellehetetleníteni az új államfőt, közben megőrizni a jelenlegi oligarchikus politikai klánrendszert.

Nos, az első jelek szerint ez utóbbi forgatókönyv kezd megvalósulni. Ennek bizonyítéka, hogy nagy többséggel, a minimálisan szükséges 226 voks helyett 278 támogató szavazattal fogadták el a botrányos nyelvtörvényt, továbbá beterjesztésre vár az a törvényjavaslat, ami lecsupaszítaná az államfő jogköreit. Ez utóbbi indítvány a lembergi polgármester – ez volt az egyetlen megye, ahol a régi elnök nyerni tudott –, Andrij Szadovij vezette Szamopomicshoz (Önsegély) köthető. Noha ez a párt nem is tagja a parlamenti többségnek, a kialakult helyzetben mégis a kormánypártok kezére játszik, elősegítve, hogy a távozó elnök átmenthesse a törvényhozás szintjére korábbi hatalmát.

Autósok tüntetnek Kijevben a kormányzati épület előtt a benzináremelés miatt
Fotó: REUTERS/Gleb Garanich

Dmitro Razumkov, a megválasztott elnök stábjának szóvivője válaszul meglebegtette, Zelenszkij feloszlathatja a radát. Razumkov szerint is szükség van egy törvényre, amely pontosan szabályozza az elnök hatásköreit, de olyan, ami az alkotmány keretein belül marad. Kifejtette, hogy jelenleg a parlament előtt lévő indítvány elvenné tőle a jogot, hogy ő jelölje a külügy- és a védelmi minisztert, valamint a külső hírszerzés főnökét. Ezenfelül a megyék kormányzóit sem az államfő jelölné. Razumkov szavai szerint ez „övön aluli ütés” nemcsak a leendő államfőnek, de a választók 73 százalékának is, akik rá szavaztak. Ha ugyanis ezt az indítványt elfogadja a parlament, akkor Zelenszkijnek hivatalba lépése után nem lesz elég hatásköre, hogy végrehajtsa választási ígéreteit.

Emlékeztetett: Zelenszkij és csapata javasolta a kampány során, hogy a parlament egy csomagban fogadja el az államfő, a parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának megszüntetését, az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról (impeachment) szóló törvényt, valamint a parlamenti képviselők visszahívhatóságáról szóló jogszabályt.

Előttem az utódom. Porosenko nem adja olcsón a székét
Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko

Mindeközben Zelenszkij videóüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azzal vádolta meg a központi választási bizottságot, hogy szándékosan húzza az időt a hivatalos eredmények kihirdetésével. Ezek után a testület kedden, kilenc nappal a választás után nyilvánosságra hozta a végleges számokat: Zelenszkijre 13 és fél ­millióan szavaztak (73,22 százalék), míg Poro­senko négy és fél millió voksot szerzett (24,45 százalék). A csúszás oka az lehetett, hogy a parlamenttel közösen megakadályozzák, hogy Zelenszkij május 27-ig letehesse az esküjét. A dátumnak azért van nagy jelentősége, mert a következő parlamenti választások október 27-re vannak kiírva, s az államfő a parlamentet legfeljebb fél évvel azelőtt oszlathatja fel.

Szakértői vélemények szerint május 27-ig Zelenszkijnek bizonyosan joga lesz feloszlatni a parlamentet, ha addig beiktatják, és így dönt, utána viszont ez már kétséges, s csupán a koalíciós többség bizonyított hiánya esetén teheti meg, s ez utóbbi esetben maximum egy-másfél hónappal tudná csak közelebb hozni a választásokat, aminek úgy nem sok értelme lenne. A körülmények tehát egyelőre nem az új elnök kezére játszanak, parlamenti támogatottság nélkül meglehetősen szűk a mozgástere, s nagy kérdés, a megelőlegezett bizalom kitart-e egészen őszig.