Emlékeztetett: Zelenszkij és csapata javasolta a kampány során, hogy a parlament egy csomagban fogadja el az államfő, a parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának megszüntetését, az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról (impeachment) szóló törvényt, valamint a parlamenti képviselők visszahívhatóságáról szóló jogszabályt.
Fotó: REUTERS/Valentyn Ogirenko
Mindeközben Zelenszkij videóüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azzal vádolta meg a központi választási bizottságot, hogy szándékosan húzza az időt a hivatalos eredmények kihirdetésével. Ezek után a testület kedden, kilenc nappal a választás után nyilvánosságra hozta a végleges számokat: Zelenszkijre 13 és fél millióan szavaztak (73,22 százalék), míg Porosenko négy és fél millió voksot szerzett (24,45 százalék). A csúszás oka az lehetett, hogy a parlamenttel közösen megakadályozzák, hogy Zelenszkij május 27-ig letehesse az esküjét. A dátumnak azért van nagy jelentősége, mert a következő parlamenti választások október 27-re vannak kiírva, s az államfő a parlamentet legfeljebb fél évvel azelőtt oszlathatja fel.
Szakértői vélemények szerint május 27-ig Zelenszkijnek bizonyosan joga lesz feloszlatni a parlamentet, ha addig beiktatják, és így dönt, utána viszont ez már kétséges, s csupán a koalíciós többség bizonyított hiánya esetén teheti meg, s ez utóbbi esetben maximum egy-másfél hónappal tudná csak közelebb hozni a választásokat, aminek úgy nem sok értelme lenne. A körülmények tehát egyelőre nem az új elnök kezére játszanak, parlamenti támogatottság nélkül meglehetősen szűk a mozgástere, s nagy kérdés, a megelőlegezett bizalom kitart-e egészen őszig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!