Moszkvában bejelentették: sietve orosz útleveleket osztanak szét a felkelők uralta térségben. Ezzel merőben új kihívások elé állították Volodimir Zelenszkijt. Ha még ez nem volna elég, Oroszország júniustól külön engedélyhez köti az üzemanyagok és más energiahordozók ukrajnai exportját, ráadásul az orosz kőolajszennyezés miatt leállt az a fehérorosz feldolgozóüzem, ahonnan Ukrajna az üzemanyag-szükséglete negyven százalékát szerzi be. A fejlemények hatására alig pár nap alatt érezhetően drágult a benzin és a dízel, ami azonnal lecsapódik az árképzésen.
Volodimir Zelenszkij április 21-i, fölényes, 73 százalékos győzelme után a politikai szakértők két forgatókönyvet vizionáltak. Az egyik szerint a parlamentben egy gyors átrendeződés megy végbe, gyorsan összedől az egyébként is hajszálvékony koalíciós többség, s mindenki az új elnök kegyeit keresi majd. A másik verzió szerint épp ellenkezőleg alakulnak majd a történések, a parlamenti pártok összezárnak és teljes körű letámadással próbálják ellehetetleníteni az új államfőt, közben megőrizni a jelenlegi oligarchikus politikai klánrendszert.
Nos, az első jelek szerint ez utóbbi forgatókönyv kezd megvalósulni. Ennek bizonyítéka, hogy nagy többséggel, a minimálisan szükséges 226 voks helyett 278 támogató szavazattal fogadták el a botrányos nyelvtörvényt, továbbá beterjesztésre vár az a törvényjavaslat, ami lecsupaszítaná az államfő jogköreit. Ez utóbbi indítvány a lembergi polgármester – ez volt az egyetlen megye, ahol a régi elnök nyerni tudott –, Andrij Szadovij vezette Szamopomicshoz (Önsegély) köthető. Noha ez a párt nem is tagja a parlamenti többségnek, a kialakult helyzetben mégis a kormánypártok kezére játszik, elősegítve, hogy a távozó elnök átmenthesse a törvényhozás szintjére korábbi hatalmát.
Fotó: REUTERS/Gleb Garanich
Dmitro Razumkov, a megválasztott elnök stábjának szóvivője válaszul meglebegtette, Zelenszkij feloszlathatja a radát. Razumkov szerint is szükség van egy törvényre, amely pontosan szabályozza az elnök hatásköreit, de olyan, ami az alkotmány keretein belül marad. Kifejtette, hogy jelenleg a parlament előtt lévő indítvány elvenné tőle a jogot, hogy ő jelölje a külügy- és a védelmi minisztert, valamint a külső hírszerzés főnökét. Ezenfelül a megyék kormányzóit sem az államfő jelölné. Razumkov szavai szerint ez „övön aluli ütés” nemcsak a leendő államfőnek, de a választók 73 százalékának is, akik rá szavaztak. Ha ugyanis ezt az indítványt elfogadja a parlament, akkor Zelenszkijnek hivatalba lépése után nem lesz elég hatásköre, hogy végrehajtsa választási ígéreteit.
