Ambiciózus európai klímacélok

Újra előkerül a 2050-es klímaterv a csütörtök-pénteken esedékes uniós csúcson, amelyen az Európai Tanács a hosszú távú költségvetéséről is tárgyal. Brüsszeli források szerint a tervet már tizennyolc tagállam támogatja, és köztük lehet hazánk is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint az uniós klímacél elfogadása nemcsak környezetvédelmi szempontból volna jelentős, hanem szélesebb körű forrásokat is biztosítana a hazai vállalkozásoknak és intézményeknek a következő költségvetési ciklusban.

Magyarország is támogathatja az uniós klímatervet a hét második felében esedékes uniós csúcson, lebegtette meg tegnap az Euractiv uniós hírekkel foglalkozó portál. A cikk szerint a huszon­nyolc tagország közül már tizennyolc támogatja a klímavédelmi tervet, és közéjük tartozhat a korábban még a klímaszkeptikusok körébe sorolt Magyarország is. A kitűzött klímacélt márciusban mindössze nyolc ország támogatta, és kelet–nyugati megosztottságról írt a sajtó. Azóta Németország, Görögország, Olaszország, Szlovénia is jelezte, támogatja a 2050-ig tartó teljes dekarbonizációt.

„Amennyiben Budapest elhagyja a keményvonalas álláspontját a klímapolitikával kapcsolatosan, a cseh és a lengyel vezetés jelentheti az elsődleges akadályt az egyezmény létrehozásában” – írta az Euractiv. A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor a magyar kormány jelenleg nem támogatja az egyezményt. Ezzel kapcsolatos megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt.

„Az EU 2050-ig tartó dekarbonizációja annyit jelent, hogy a tagállamok nem bocsátanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit el is tudnak nyelni. Vagyis nettó zéró lesz a kibocsátás” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi projektvezetője. Jelenleg ott tartunk, hogy minden tagállam megtervezi, mennyiben tud hozzájárulni a klímacélokhoz, létrehozva a saját nemzeti energia és klímatervét. „A tervek beadási határideje 2019 vége. Ezt követően az Európai Bizottság összesíti a vállalásokat, és addig gyúrja a tagállamok vállalá­sait, hogy kijöjjön az a bizonyos nettó zéró” – magyarázta. – Mára bizonyított tény, hogy bolygónk és élővilága klíma-vészhelyzetben van, ezért minden ország és egyén érdeke, a jövő generációk miatt pedig kötelessége, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Ezért van szükség az összefogott fellépésre az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentése érdekében – emelte ki.

A magyar nemzeti energia- és klímatervvel kapcsolatban egyébként a napokban várható előzetes visszajelzés az uniós illetékesektől. A tervezetben 1990-hez képest negyvenszázalékos kibocsátás-csökkentési célszám szerepel 2030-ra, két további cél pedig a megújuló energiaforrások arányának húsz százalékra történő emelése, illetve a nyolc-tíz százalékos relatív energiahatékonyság-növelés. A környezetvédő szervezetek szerint a párizsi klímacélokhoz illeszkedő, de még reálisan megvalósítható kibocsátás-csökkentési hazai célszámnak legalább 55 százaléknak kellene lennie 2030-ra, és legalább 85 százalék 2050-re 1990-hez képest.

Szakértők szerint bolygónk vészhelyzetben van
Fotó: Reuters

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat- és energiaügyi csoportvezetője reális célnak nevezte, hogy a század közepéig elérjük az uniós karbonsemlegességet. „Ez gazdaságilag és a társadalom jóléte szempontjából is hasznosabb az EU-nak, mint az elszabaduló klímaválságot kezelni” – nyilatkozta lapunknak. Példaként említette, hogy a karbonsemlegesség esetén jelentősen csökkenne a fosszilis importköltség, az egészségkárosodások miatti uniós kiadás, és két százalékkal növekedne az Európai Unió GDP-je. „A klímaválság kárai és kezelése ma a magyar GDP több mint 0,2 százalékát, legalább 84 mil­liárd forintos kárt okoz évente” – emelte ki a szakértő. „A gazdasági és társadalmi előnyök hazánknál még inkább jelentkeznének, mivel Magyarországot az EU-átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás, és fosszilis importfüggősége is átlag feletti” – tette hozzá. Botár Alexa felhívta a figyelmet, hogy mivel most zajlik a 2020 utáni új uniós költségvetés tervezése, fontos szempont az is, hogy az uniós támogatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés akkor lehetséges, ha növekednek az éghajlat- és energiapolitikai vállalások.

Az, hogy a magyar lakosokat mennyiben érintheti a klímavédelmi célok életbe lépése, elsősorban a források terén volna érzékelhető. Több uniós és hazai forrás juthat itthon a gazdaság klímabarát átalakítására, amennyiben az EU-nak megfelelő ambiciózus terv lép életbe. „Több lehetősége, forrása lehet a lakosoknak, kis- és középvállalkozásoknak, önkormányzatoknak és más intézményeknek energetikailag felújítani otthonaikat, épületeiket; új munkahelyek jöhetnek létre az energiahatékonysági, megújuló energia és más szolgáltatási szektorokban, és persze egészségesebb lesz a környezet” – emelte ki a szakértő.