Diplomáciai csata Bukaresttel

Budapesten bekérették a román nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba az úzvölgyi események miatt, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet.

Úzvölgye, 2019. június 6. Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor Fotó: MTI/Veres Nándor

Vizsgálatot indított a román rendőrség az úzvölgyi katonai temető kapuját csütörtök délután megrongáló személyek ellen. A Hargita megyei önkormányzat által bezárt székelyföldi emlékhelyre erőszakkal nyomultak be a futballhuligánokkal kiegészült „megemlékezők”, akik közül többen kövekkel dobálták meg a betonkeresztek törvénytelen felállítása ellen békésen tiltakozó magyarokat. Néhányan kitépték a bejárati székelykapu szárnyát. A rendőrségi vizsgálatról a csendőrség számolt be, amely közleményében arról tájékoztatott, hogy rongálás gyanújával indul vizsgálat azok ellen, akik a lakatot is letépve szétverték a temető bejáratát. Az atrocitásokat egyébként folyamatosan filmezték a csendőrök.

A támadás pillanatai: román „megemlékezők” betörnek a temetőbe. A helyi rendőrség vizsgálatot indított
Fotó: MTI/Veres Nándor

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta, az RMDSZ minden nemzetközi fórumon szóvá teszi majd az úzvölgyi temetőnél csütörtökön történteket, hogy a világ tudomást szerezhessen arról, hogy egy rendkívül kényes helyzetben miként bánik a többség a kisebbséggel.

„Vandalizmus, barbár cselekedet betörni a temetőbe, megtámadni az ott imádkozókat, kitörni a kerítést, a kaput, kitépni a kereszteket a földből, kővel dobálni, s közben azt mondani, megemlékezni jöttél a hőseidről, akik voltaképpen egy tíz-tizenkét kilométerrel odébb levő, elfelejtett temetőben nyugszanak” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A politikus szerint egyértelműen provokációról volt szó, amelyet néhány civil szervezet, papok, tartalékos katonák, volt európai parlamenti képviselők szerveztek meg. Úgy vélte, a csendőröknek sokkal határozottabban kellett volna fellépniük.

Közben Budapesten bekérették a budapesti román nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet. Erről Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára számolt be tegnap.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Az államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább; megkérdőjeleződhet Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett. Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a „gyalázatos esetet”.

Huszár hagyományőrzők állnak díszőrséget a temetőben tartott istentiszteleten május 12-én
Fotó: MTI/Kátai Edit

A bukaresti külügyminisztérium elutasította a magyar külügyi tárca parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét. A román állásfoglalás szerint a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. Bukarest a katonai temető „nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők nem folyamodtak erőszakhoz.

Nem akarnak házhoz menni a pofonért

Diplomáciai aktusról van szó, amikor egy nagykövetet bekéret egy adott állam külügyminisztériuma, mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az úzvölgyi temető ügye kapcsán.

„Ez egy jelzés, hogy a kormány nem ért egyet a másik vezetés nyilatkozataival, cselekedeteivel. Általában átad egy tiltakozó jegyzéket. Ha elfogadják a kritikát, módosítják a politikájukat az adott ügyben” – tette hozzá.

Az, hogy a budapesti román nagykövet tegnap megtagadta a párbeszédet, a szakértő szerint két dolgot jelenthet. Az egyik ok az lehet, hogy a román kormány nem tekinti olyan ügynek az úzvölgyi esetet, ami Magyarországra tartozna, vagyis belügyként kezeli. A másik lehetőség, hogy egyszerűen nem akarnak „házhoz menni a pofonért”.

Utóbbi eset Kiszelly Zoltán szerint azért problémás, mert így csak rosszabbá válik a helyzet, hiszen a nagykövetet újra bekéretik majd. Hozzátette, szövetséges országok esetében nem jellemző az, hogy behívatják a nagykövetet, ahogy az sem, hogy átírják a történelmet.

„Sajnos azonban az újrabekéretés a romló viszony miatt szükségessé válhat” – tette hozzá. Pozitívumként kiemelte, hogy „a térdünkről a sarkunkra álltunk”, és Magyarország kiáll a magyarokért, akárhol is legyenek. (Z. R.)