Fotó: MTI/Kátai Edit
A bukaresti külügyminisztérium elutasította a magyar külügyi tárca parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét. A román állásfoglalás szerint a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett, és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. Bukarest a katonai temető „nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők nem folyamodtak erőszakhoz.
Nem akarnak házhoz menni a pofonért
Diplomáciai aktusról van szó, amikor egy nagykövetet bekéret egy adott állam külügyminisztériuma, mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az úzvölgyi temető ügye kapcsán.
„Ez egy jelzés, hogy a kormány nem ért egyet a másik vezetés nyilatkozataival, cselekedeteivel. Általában átad egy tiltakozó jegyzéket. Ha elfogadják a kritikát, módosítják a politikájukat az adott ügyben” – tette hozzá.
Az, hogy a budapesti román nagykövet tegnap megtagadta a párbeszédet, a szakértő szerint két dolgot jelenthet. Az egyik ok az lehet, hogy a román kormány nem tekinti olyan ügynek az úzvölgyi esetet, ami Magyarországra tartozna, vagyis belügyként kezeli. A másik lehetőség, hogy egyszerűen nem akarnak „házhoz menni a pofonért”.
Utóbbi eset Kiszelly Zoltán szerint azért problémás, mert így csak rosszabbá válik a helyzet, hiszen a nagykövetet újra bekéretik majd. Hozzátette, szövetséges országok esetében nem jellemző az, hogy behívatják a nagykövetet, ahogy az sem, hogy átírják a történelmet.
„Sajnos azonban az újrabekéretés a romló viszony miatt szükségessé válhat” – tette hozzá. Pozitívumként kiemelte, hogy „a térdünkről a sarkunkra álltunk”, és Magyarország kiáll a magyarokért, akárhol is legyenek. (Z. R.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!