Elérhetjük a tizenegymilliárdot

Komoly népességnövekedést tapasztalhatunk a század végéig, bolygónk lakosságszáma elérheti a 10,9 milliárdot. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor fokozódnak, így kulcsfontosságúvá válik a fenntartható élelmiszer-ellátás és egészségügy — derül ki a legfrissebb ENSZ-jelentésből. A dokumentum kiemeli, a migráció az utóbbi évtizedben némileg ellensúlyozta a népességcsökkenést kontinensünkön, ám harminc éven belül minden negyedik európai 65 év feletti lesz.

Csaknem 11 milliárdra emelkedhet 2100-ra a Föld lakossága, derül ki az ENSZ tegnap közzétett jelentéséből. Eszerint 2050-ig 26, az évszázad végére pedig 42 százalékkal nőhet a globális népesség, ekkor érheti el a Föld lakosságszáma a csúcspontját. 2050-ig a jelenlegi 7,7 milliárdról 9,7 milliárdra fog gyarapodni bolygónk népessége az előrejelzés szerint, a növekedés azonban régiónként eltérő lehet. A legnagyobb mértékben a Szubszaharai Afrikában tapasztalható majd a népességrobbanás; ott a század közepére megduplázódik a lakosságszám. 2050-ig Óceániában is 56 százalékos növekedést vetítenek előre, Ausztráliában és Új-Zélandon pedig 28 százalékos lehet ez az arány. Közel másfélszeresére nő a népesség a következő harminc év során Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiá­ban.

Dél-Amerikában és a Karib-térségben 18 százalékkal, Európában és Észak-Amerikában pedig mindössze két százalékkal emelkedik majd a lélekszám. A jelentés azt állítja, hogy kilenc ország fogja adni a népességnövekedés több mint felét 2050-ig, mégpedig India, Nigéria, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia, Egyiptom és az Egyesült Államok. Ez egyben azt is jelenti: a legnagyobb növekedés a legszegényebb térségekben tapasztalható, így globális szinten komoly kihívássá válik a társadalmi egyenlőtlenség, az élelmiszer-ellátás, az egészségügy és az oktatás is. Az adatokból kiderül, a legnépesebb országok rangsorában India a század végére átveheti az első helyet Kínától. A harmadik helyről pedig lecsúszik az Egyesült Államok, és Nigéria váltja fel, ahol 200 millió fővel nő majd a népesség az előrejelzés szerint.

A népesség kiszámításának legfőbb mutatója a termékenységi ráta, amely ma 2,5-nek felel meg, azaz egy nő átlagosan ennyi gyermeket vállal élete során. Ez az arányszám a század közepére 2,2-re csökkenhet majd, ezzel párhuzamosan ugyanakkor kitolódik a várható élettartam. Míg 1990-ben egy újszülött esetében 64,2 évnek megfelelő élettartammal lehet számolni, idén ez 72,6 évre, 2050-re pedig 77,1-re emelkedhet – bár a különbségek országonként jelentősek. Mindeközben a népesség fokozatosan elöregedik, a 65 év felettiek lesznek a leggyorsabban növekvő korosztály. Az előrejelzés szerint a század közepére kontinensünkön minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz. A dokumentum kiemeli, tavaly következett be először a történelem folyamán, hogy a 65 év felettiek száma meghaladta az öt év alatti gyermekekét.

Az ENSZ-jelentés szerint a migráció ebben az évtizedben is jelentősen módosította a demográfiai mutatókat. Ez 2010 és 2020 között több régió­ban is kulcsszerepet játszik a lakosság összetételének változásában. Ebben az évtizedben nettó befogadó régió volt Euró­pa és Észak-Amerika mellett Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, Ausztrália–Új-Zéland is, míg a Föld többi részét a nettó elvándorlás jellemezte. A legnagyobb népmozgásokat egyébként elsősorban az idénymunkák okozták, kiemelten Banglades, Nepál vagy a Fülöp-szigetek esetében. A másik tényező, amely miatt tömegek hagyták el otthonukat, az erőszak és a bizonytalanság volt, így Szíria, Venezuela és Mianmar esetében is ez történt.

A tanulmány kiemeli, a 2010–2020-as évtized alatt kilenc országban következett be pozitív nettó migráció – vagyis többen vándoroltak be, mint ki –, amivel sikerült lassítania, illetve ellensúlyoznia a lakosságszám csökkenését. Köztük szerepel Magyarország is, Fehéroroszország, Észtország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Szerbia és Ukrajna mellett. Tíz európai országban – köztük Görögország, Lengyelország, Portugália és Románia is – ugyanakkor bevándorlás hiányában csökkent a népesség. A rekorder Litvánia volt, egy évtized alatt 13 százalékos csökkenéssel.

FIGYELMEZTETÉS VÉSZHELYZETRE

– Világszerte vészhelyzet alakult ki a klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, három Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest – figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének főtitkára a németországi Bonnban, az egyezmény 25. éves ülésének előkészítésére összehívott tanácskozáson. – Az éghajlatváltozás megfékezése a mostani és a következő nemzedékek első számú feladata, „életünk csatája” – mondta a volt mexikói külügyminiszter, kiemelve, már egy Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. (MTI)