Globál: Az EU bevándorláspolitikája egy emberéleteket követelő felelőtlen játszma

A Hír TV Globál című műsorában szó esett arról, hogy uniós szinten kell megreformálni a migrációs politikát – erről beszélt a máltai miniszterelnök a mediterrán országok csúcstalálkozóján.

A Hír TV Globál című műsorában szó esett arról, hogy uniós szinten kell megreformálni a migrációs politikát – erről beszélt a sajtó képviselői előtt a máltai miniszterelnök a mediterrán országok csúcstalálkozóján. A találkozón szóba került a határvédelem is, vagyis az, hogy miért tervez az EU nyolc évre előre egy olyan problémában, amely már évek óta megoldatlan, de előtérbe került a líbiai helyzet is – ez ugyanis az olasz miniszterelnök szerint alapvetően fontos ahhoz, hogy a bevándorlók ne induljanak el a tengeren Olaszország felé. Gantner Barnabás műsorvezető stúdióvendége Szabó Dávid József, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója volt.

Málta, Ciprus, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Olaszország és Görögország állami vezetői találkoztak Máltán, hogy a legfontosabb európai ügyekben egyeztessék álláspontjaikat. A hét tagállam megbeszéléseinek az ad különös súlyt, hogy együtt az EU népességének és GDP-jének negyven százalékát adják, valamint a schengeni külső tengeri határvonal fele fölött rendelkeznek.

„A mediterrán térség országai mindig is komoly szerepet játszottak az európai biztonság kialakításában” – húzta alá a házigazda máltai kormányfő a találkozón.

Joseph Muscat rámutatott, a mediterrán térség békéje és stabilitása összefügg az öreg kontinensével, így az illegális bevándorlás problémáját európai szinten kell megoldani. Az egyeztetésen az olasz miniszterelnök szorosabb együttműködést sürgetett a dél-európai államok között. Az állam-és kormányfők teljes támogatásukról biztosították a Ciprusi Köztársaságot Törökországgal szemben a két állam között kirobbant gázvitában.

A líbiai helyzetet és az európai migrációs politikát firtató kérdésre reagálva Szabó Dávid József kifejtette:

„Az Európai Unió annak idején – azzal, hogy nem tudott közös álláspontot kialakítani, nem tudott erőt felmutatni –, ebben a kérdésben hagyta, hogy Líbia egy bukott állammá váljon. A bukott államok kaotikus államok, ahol hiányzik a rend, a központi kormányzat, a területi fennhatóság, a szuverenitás külső és belső feltételei egyaránt hiányoznak. Ezek általában nagyon súlyos biztonságpolitikai problémákat jelentenek. Szervezett bűnözést, drog- és embercsempészetet, és minden mást, amit el tudunk képzelni. Most legalább annak örülhetünk, hogy valamilyen szinten Líbia ügyében a szereplőknek a száma redukálódik, és nem csak azért, mert meggyilkolják egymást a különböző szereplők, hanem azért, mert van egy egységkormány, van egy Haftar tábornok, és vannak még különböző felkelő csoportok, de a lényeg: úgy tűnik, az Európai Unió kezdi magáévá tenni, hogy mindegy mi van, de most már Líbiában rendnek kell lennie, különben ez a káosz folytatódik. Ez nem csak közvetlenül jelent ránk veszélyt, hanem azzal is, hogy egy politikailag fertőző gócpont, az instabilitásnak egy ilyen gócpontja veszélyt jelent a környező országokba is, amelyek stabilitása – nagyon sok esetben – szintén csak egy hajszálon függ” – nyilatkozta a szakember.

A Líbia partjainál „kimentett” és Tripoli helyett Lampedusára utaztatott migránsok ügyét, akiket az olasz hatóságok nem engednek 12-e óta partra szállni a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója úgy kommentálta:

„Egy rakás emberélet van, amivel gyakorlatilag játszadoznak, ebben a felelőtlen játszmában. Egy nagyon fontos kérdést, a szuverenitás kérdését ismét csak felveti ez a probléma. Ugyanis Olaszországnak minden joga megvan ahhoz, hogy elutasítsa ennek a hajónak a befogadását. Nem Olaszország hibája, nem ők kérte, nem ő várta, ki is nyilvánította korábban, világos elvek mentén, hogy nem hajlandó befogadni ezeket az önkéntes-önkényes embermentő hajókat.”

A kialakult helyzet hibája a bukott államoknak, az NGO-knak, akik nincsenek tekintettel sem a líbiai sem az olasz kormány döntéseire, ezért nem feltétlenül az emberéletek szempontját látják fontosnak, hanem azt, hogy nekik a missziójuk az emberek átutaztatása az Európai Unióba és úgy vélik, ők a jogosak elbírálni, hogy ezek az emberek jogosultak-e a védelemre. Embercsempészek, ENSZ civil szervezetek élnek meg abból, hogy az EU nem tud egységes álláspontot kialakítani arról, hogy kizárólag a háborús övezetekből, legálisan érkező menedékkérőkkel foglalkozzon. Továbbra is kaotikus rendszer uralkodik – mondta el a szakember.

A műsor IDE KATTINTVA érhető el.