Irán harci üzenetet küldött

Egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni forrás megerősítette, hogy egy iráni rakéta lelőtt egy amerikai drónt, de teheráni közlésekkel ellentétben az incidens nem Irán légterében történt.

Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó legénysége az Arab-tengeren. Bevetésre készen? Fotó: Handout . Forrás: Reuters

„Az amerikai drón lelövése egyértelmű üzenet Amerikának. A határaink sérthetetlenek, és minden agresszióra kemény választ fogunk adni. Irán nem akar háborúzni egy országgal sem, de tökéletesen felkészült az ország megvédésére” – mondta Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka. A nyilatkozat előtt az irániak közölték, egy amerikai RQ–4 Global Hawk típusú repülőgépet semlegesítettek rakétával a Hormozgán tartományhoz közeli vizek fölött. Szalami az iráni Kurdisztánban rendezett gyűlésen felszólította Irán ellenségeit, hogy tartsák tiszteletben a síita állam területi egységét, nemzetbiztonságát és alapvető érdekeit, „ha nem akarnak bajt”, jelentette az MTI. Abbász al-Múszavi iráni külügyi szóvivő provokációnak nevezte az amerikai drón behatolását iráni légtérbe, és arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló törvénytelen lépéseknek következményei lesznek. „Irán nagyon nagy hibát követett el” – írta twitteren Donald Trump amerikai elnök.

Egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni forrás megerősítette, hogy egy iráni rakéta lelőtt egy amerikai drónt, de teheráni közlésekkel ellentétben az incidens nem Irán légterében, hanem nemzetközi légtérben, a Hormuzi-szoros fölött történt. A névtelenül nyilatkozó illetékes szerint a lelőtt légi jármű egy MQ–4C Triton típusú drón volt, amely azonban nagyon hasonlít az RQ–4 Global Hawkra. Bill Urban, az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó központi parancsnokságának szóvivője szerda éjszaka kijelentette, hogy aznap egyetlen amerikai légi jármű sem lépett be az iráni légtérbe. Szerdán Washington ismét Teheránt tette felelőssé a múlt héten az Ománi-öbölben két tartályhajó ellen elkövetett szabotázsakcióért, amelyekben az égő hajók legénységét az iráni hatóságok Dzsászkba evakuálták.

Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó legénysége az Arab-tengeren. Bevetésre készen?
Fotó: Reuters

Az incidens idején rég nem látott feszültség alakult ki az Egyesült Államok és Irán között. Az iszlám köztársaság korábban jelezte, nem fogja meghosszabbítani az urándúsításra vonatkozóan vállalt korlátozásokat, amelyeket a 2015-ös kiegyezés szabályoz, ám amelyből az Egyesült Államok már korábban kilépett. „Nem mondhatjuk azt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtja Iránt, mert ezek nem szankciók, hanem emberiesség elleni bűnök” – mondta Haszan Róháni. Az iráni elnök szerint a szankciók egyes iparágakat érintenek, ám az amerikai büntetőintézkedések az egyszerű emberek mindennapi életét is súlyosan befolyásolják. Irán május 8-án jelezte, hogy nem kíván hosszabbítani, így onnantól számított 60 napon belül várja, hogy kiegyezzenek az amerikaiakkal, különben újabb lépéseket tesz. Ezeket egyelőre nem részletezték Teheránban. Az iráni atomenergia-ügyi hivatal (AEOI) szóvivője, Behruz Kamalvandi közölte, az ország dúsított urániumkészlete meg fogja haladni a 300 kilogrammot június 27-én. Irán azt is jelezte, ha az atommegállapodás többi aláírója, kiemelten az Európai Unió képes kivédeni az országot sújtó büntetőintézkedéseket, akkor hajlandó lemondani a további urándúsításról.

A francia elnök vezető diplomáciai tanácsadóját, Emmanuel Bonne-t küldte Teheránba, hogy csillapítsa a kedélyeket. Bonne programjáról nem adtak felvilágosítást se a franciák, se az irániak, annyit lehet tudni, hogy magas rangú vezetőkkel egyeztetett. Franciaország különösen érintett a gazdasági szankciók ügyében, mivel Párizs kiváló kapcsolatokat ápolt Iránnal az iszlám forradalom előtt, s az együttműködés soha nem szűnt meg; a francia cégek az elsők között voltak, amelyek felújították a régi kapcsolatokat a 2015-ös kiegyezést követően.

Jemeni csapás

Rakétacsapást mértek egy szaúdi sótalanító üzemre a jemeni síita lázadók – közölte Turki al-Máliki, a jemeni polgárháborúban a kormányerőket támogató, Rijád vezette katonai szövetség szóvivője. A tájékoztatás szerint az Irán támogatását élvező lázadók szerdán este támadták meg a víznyerő létesítményt a Szaúd-Arábia déli részén fekvő Dzsizánban. A húszik gyakran támadnak szaúdi területen lévő létesítményeket, és az elmúlt két hétben több dróntámadást intéztek a délnyugat-szaúd-arábiai Abha melletti polgári repülőtér ellen is. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita felkelők, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között. (MTI)