A csúcspozíciók tekintetében eredménytelenül ért véget az uniós kormány- és államfők kétnapos brüsszeli találkozója. A tagállami vezetők így jövő vasárnap egy rendkívüli ülésen próbálkoznak meg újra az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank elnöki székének, illetve az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztnak a kiosztásával. Ez pontosan két nappal azelőtt lesz, hogy július elején a már új összetételű Európai Parlament megválasztja újdonsült elnökét. Ez utóbbi szintén olyan kulcspozíció, amelynek sorsáról mielőbb dönteni kell.
Már 2014-ben, Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választásakor is elhúzódott ez a folyamat; az Európai Parlament (EP) csak október végén szavazott bizalmat a Juncker-bizottságnak. Öt évvel ezelőtt ugyanakkor létezett egy íratlan megállapodás a döntéshozó testületben többséggel bíró jobb- és balközép erők között; ez lehetővé tette, hogy Juncker a parlament borítékolt támogatásával lehessen elnök. Cserébe a szocialista Martin Schulz – a baloldal akkori csúcsjelöltje – kényelmesen ülhetett vissza egy második ciklusra a parlament elnöki székébe.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Ám jelenleg egyetlen szövetség sem bír többséggel az Európai Parlamentben, a liberálisok és a baloldal pedig kizárták, hogy a néppárti Manfred Webert támogassák a bizottság élére. Csak annyi vehető biztosra: a színes összetételű EP megköveteli, hogy a majdani uniós vezetők is a politikai spektrum minél szélesebb részét fedjék le.
A tagállami vezetők a jövő vasárnapi újabb csúcson már mindenképp neveket szeretnének látni, részben azért, mert közeledik a parlament alakuló ülése. Árulkodó, hogy Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs után már temette az uniós csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszert, míg Angela Merkel német kancellár – a bajor Manfred Weber politikai „mecénása” – nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcsjelöltek mégis feltámadnak. A kancellár tegnap megerősítette, ő maga nem pályázik uniós kulcsposztra.
A csúcsjelölti rendszer azon kevés terület egyike, amelyen a francia elnök és Orbán Viktor egyetért. A miniszterelnök tegnap Brüsszelben szintén Weberék bukásáról beszélt újságíróknak. Mint mondta, Magyarország számára jó hír, hogy „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”. Orbán Viktor jó esélyt lát arra is, hogy a vezető pozíciók egyike végül a visegrádi országok kezébe kerül.
