Orbán Viktor: Weberék elbuktak

A visegrádi országok képviselői a jövő hét közepén újra asztalhoz ülnek, a június 30-i EU-csúcson pedig megpróbálják érvényesíteni Közép-Európa érdekeit – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt tegnap Brüsszelben, a megállapodás nélkül véget ért uniós csúcstalálkozó zárónapján. A miniszterelnök szerint jó esély van rá, hogy a V4-ek kulcsposztot kapnak.

Donald Tusk, Emmanuel Macron és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő. Posztok a tétek Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A csúcspozíciók tekintetében eredménytelenül ért véget az uniós kormány- és államfők kétnapos ­brüsszeli találkozója. A tagállami vezetők így jövő vasárnap egy rendkívüli ülésen próbálkoznak meg újra az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Euró­pai Központi Bank elnöki székének, illetve az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztnak a kiosztásával. Ez pontosan két nappal azelőtt lesz, hogy július elején a már új összetételű Európai Parlament megválasztja újdonsült elnökét. Ez utóbbi szintén olyan kulcspozíció, amelynek sorsáról mielőbb dönteni kell.

Már 2014-ben, Jean-Claude ­Juncker bizottsági elnökké választásakor is elhúzódott ez a folyamat; az Európai Parlament (EP) csak október végén szavazott bizalmat a Juncker-bizottságnak. Öt évvel ezelőtt ugyanakkor létezett egy íratlan megállapodás a döntéshozó testületben többséggel bíró jobb- és balközép erők között; ez lehetővé tette, hogy Juncker a parlament borítékolt támogatásával lehessen elnök. Cserébe a szocialista Martin Schulz – a baloldal akkori csúcsjelöltje – kényelmesen ülhetett vissza egy második ciklusra a parlament elnöki székébe.

Donald Tusk, Emmanuel Macron és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő. Posztok a tétek
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ám jelenleg egyetlen szövetség sem bír többséggel az Európai Parlamentben, a liberálisok és a baloldal pedig kizárták, hogy a néppárti Manfred Webert támogassák a bizottság élére. Csak annyi vehető biztosra: a színes összetételű EP megköveteli, hogy a majdani uniós vezetők is a politikai spektrum minél szélesebb részét fedjék le.

A tagállami vezetők a jövő vasárnapi újabb csúcson már mindenképp neveket szeretnének látni, részben azért, mert közeledik a parlament alakuló ülése. Árulkodó, hogy Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs után már temette az uniós csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszert, míg Angela Merkel német kancellár – a bajor Manfred Weber politikai „mecénása” – nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcsjelöltek mégis feltámadnak. A kancellár tegnap megerősítette, ő maga nem pályázik uniós kulcsposztra.

A csúcsjelölti rendszer azon kevés terület egyike, amelyen a francia elnök és Orbán Viktor egyetért. A miniszterelnök tegnap Brüsszelben szintén Weberék bukásáról beszélt újságíróknak. Mint mondta, Magyarország számára jó hír, hogy „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”. Orbán Viktor jó esélyt lát arra is, hogy a vezető pozíciók egyike végül a visegrádi országok kezébe kerül.

– Vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni – mondta, konkrét neveket ugyanakkor nem említve. Arról viszont beszélt: a V4-ek a jövő hét közepén újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy az utolsó egyeztetéseket is elvégezzék a vasárnapi csúcstalálkozó előtt.

Lapunk korábban megírta: a visegrá­diak nagy valószínűséggel végül a kül-és biztonságpolitikai főképviselő székét zsebelik be. Az Európai Bizottság elnöki székébe pedig a Macron számára is elfogadható francia Michel Barnier-t juttatnák.

ELBUKOTT KLÍMAJAVASLAT

Nem született megállapodás az éghajlatvédelmi célkitűzésekről az EU-csúcson; diplomáciai források szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország emelt vétót.

„A 2050-re kitűzött klíma­semlegesség (szén-dioxid-semlegesség) óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar iparra. Ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne” – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményé­ben.

Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben azt mondta: a saját vállalá­sainkat 2030-ig úgy tudjuk megvalósítani, hogy a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetniük az energiáért.