Az EU sürgeti a megegyezést a befogadásról

Migrációs megállapodást remél a jövő heti helsinki belügyminiszteri találkozótól az illetékes uniós biztos; ezt a görög Dimitrisz Avramopulosz maga jelezte a napokban.

EUROPE-MIGRANTS/MALTA Fotó: Reuters

Migrációs megállapodást remél a jövő heti helsinki belügyminiszteri találkozótól az illetékes uniós biztos; ezt a görög Dimitrisz Avramopulosz maga jelezte a napokban. A belügyi illetékesek most először találkoznak a hó elején kezdődött soros finn EU-elnökség óta.

Maga Finnország egyébként nem feltétlen híve az ellenőrizetlen migrációnak: sajtójelentések szerint Helsinkiben éppen azt fontolgatják, hogy olyan, bokára erősített nyomkövető viselésére kötelezik az elutasított menedékkérőket – akiknek számát 3-4 ezerre teszik –, mint amilyet rendszerint egyes elítéltek hordanak.

Avramopulosz szerint mindenesetre amíg nem sikerült megállapodni az uniós menekültügyi kérdéseket szabályozó, úgynevezett dublini rendelet reformjáról, addig is valamilyen megállapodást kell kötni, hogy mi legyen azokkal az emberekkel, akik mentőhajókkal érkeznek Európába. Olaszország és Málta nem viselheti a migráció teljes felelősségét pusztán azért, mert történetesen a Földközi-tenger térségében fekszenek, állítja, hozzátéve: ezért az EU-tagállamoknak mielőbb előzetes megállapodásra kell jutniuk.

Fotó: Reuters

A dublini menekültügyi szabályok értelmében a menedékkérelmeket abban az országban kell beadni és elbírálni, ahol a menedékkérő elsőként az EU területére érkezik.

Mint arról a héten lapunk is beszámolt, a menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet, elsősorban Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, amelyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik.

Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más országokkal együtt hajlandó befogadni az ezekkel a hajókkal érkezőket, egyben pedig európai szintű megoldást szorgalmaz.

Az ENSZ most felszólította a tagországait: ne büntessék azokat a humanitárius szervezeteket, amelyek hajóval mentik a Földközi-tengeren veszélybe került migránsokat. Antonio Grandi menekültügyi főbiztos és Antonio Vitorino, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatója közös közleményükben kiemelték: e civil szervezeteknek rendkívül fontos szerepük van.

A tisztségviselők egyben bírálták a menekültbefogadás elől elzárkózó olasz kormányt. Szerintük a nemzetközi közösségnek arról is gondoskodnia kellene, hogy ne forduljon elő többé olyan tragédia, mint amilyen a hó elején történt a tádzsúrai internálótáborban Líbiában, ahol egy légitámadásban több mint ötven migráns meghalt, 130 pedig megsebesült. Jelenleg mintegy 50 ezer regisztrált menekült és 800 ezer migráns él az észak-afrikai országban.