Bioműanyagok nyersanyagává bonthatók az algák

A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.

Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogyan képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat.

A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, melynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra – írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját. Ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát.

A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot.

„A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, melyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ” – mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa. A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet.

A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik.

A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják.

„Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére” – mondta Stanetty.

„De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük” – mondta Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa.

Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, mely teljességgel szén-dioxid-semleges.