Szerbia EU-csatlakozását a szakadár tartományának tartott Koszovó rendezetlen viszonya gátolja – ezt Belgrádban egyértelműnek gondolják. Korábban arról cikkeztek a helyi lapok, hogy Belgrád 2025-ben vagy akár annál korábban is teljes jogú EU-tag lehet, most azonban úgy tartják, 2029 előtt nincs esély a csatlakozásra. Erősödőben vannak azok a hangok is, amelyek szerint az országnak egyenesen hátat kellene fordítani az EU-nak, Oroszországgal fűzve szorosabbra a viszonyát.
Az úgynevezett berlini folyamat részeként immár hatodik alkalommal rendezett poznani konferencián – amelyet az elmúlt napokban tartottak – Ana Brnabics miniszterelnök megismételte Szerbia azon elvárását, hogy Horvátország – miután jövőre átveszi az EU soros elnökségét – kiemelt fontosságú kérdésként kezelje a bővítést. Hozzátette, belgrádi látogatásra várják a horvát kormányfőt. Andrzej Duda lengyel elnök is konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országoknak. Duda szerint az új uniós vezetésnek nem szabad mellékvágányra terelnie a bővítési folyamatot, mert annak leállítása csak lassítaná a térség fejlődését.
– Az új tagállamok eddig sem válságokat, hanem új energiát hoztak – fogalmazott a házigazda államfő a hat nyugat-balkáni ország, valamint kilenc uniós tagállam kormány- és államfőinek találkozóján.
Emmanuel Macron francia elnök a közelmúltban azt mondta: a bővítés csak az EU reformja után lehetséges. Angela Merkel pedig nem sokkal ezután azt nyilatkozta, a nyugat-balkáni országok esetében a bővítés „politikai nehézségekbe ütközik ugyan, de ezeket a nehézségeket meg kell oldani”. A német kancellár azt is elmondta – és ezt a szerb lapok többnyire címoldalukon hozták –, hogy a bővítéssel nem lehet addig várni, amíg az EU hatékonyabbá teszi a belső mechanizmusait. Merkel külön megdicsérte Szerbiát a gazdasági reformokban elért eredményeiért.

Fotó: REUTERS/Marko Djurica
Eközben Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd megújítására addig nincs esély, amíg hatályban vannak a Pristina által a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékekre kivetett százszázalékos büntetővámok. A koszovói vezetés még 2018 novemberében ilyen sápot vetett ki a szerbiai termékekre, állítólag napi egymillió dolláros (288 millió forint) kárt okozva Szerbia gazdaságának.