Maduro adhat védelmet a gerilláknak

Kolumbia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg is aktív bűnszervezet, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg harcosai védelmet kapnak a válság sújtotta chávista országban.

Zetelaki Réka
2019. 07. 19. 13:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Védelmet nyújt a gerilláknak a venezuelai diktátor, Nicolás Maduro – jelentette ki tegnap a szomszédos ország, Kolumbia elnöke. Iván Duque arra hívta fel a figyelmet, hogy a kolumbiai rendőrséggel hadban álló, jelenleg is aktív bűnszervezet, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) harcosai védelmet kapnak a válság sújtotta chávista országban. – Maduro finanszírozza őket és az utánpótlást is, hogy részt vegyenek az illegális bányászatban Venezuela területén – mondta Duque az EFE spanyol hírügynökségnek. Az elnök szerint az ELN mellett a kolumbiai kormánnyal korábban békét kötő Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) bűnszervezet disszidenseit és az igazságszolgáltatás elől menekülő korábbi vezetőit is védi a venezuelai kormány. Kiemelte, az ELN ma is jelentős erőkkel toboroz új tagokat, és számos, Kolumbia elleni támadásukat Venezuelából, illetve a határmenti Arauca régióból szervezik meg.

A kolumbiai kormány 2016-ban kötött békét a legnagyobb helyi bűnszervezettel, a FARC-cal, több évtizedes fegyveres konfliktust zárva le. A békével és annak feltételeivel nem mindenki értett egyet, és több gerilla elszakadt a szervezettől, hogy folytathassa tevékenységét, ami továbbra is komoly gondot okoz a rendőrségnek. A dél-amerikai sajtóban rendszeresen lehet olvasni arról, hogy a béke gyenge lábakon áll. Nem csak a disszidens gerillák okoznak problémát a vidéki régiókban: rendszeresen gyilkolnak meg olyan volt harcosokat is, akik aláírták a békemegállapodást. A békepártiak szerint a disszidensek azon munkálkodnak, hogy szisztematikusan felszámolják a békepártiak táborát.

A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg még hadban áll
Fotó: Reuters

A kolumbiai kormány közben a kisebb, de még hivatalosan is aktív ­ELN-nel is békekötésre törekedett, ám a folyamat többször is megakadt. Az ELN legutóbb januárban hajtott végre merényletet a bogotái rendőr-akadémián. Duque akkor elrendelte az ELN központi parancsnoksága (Coce) tagjainak elfogását, akik jelenleg Kubában tartózkodnak.

A venezuelai chávista rezsim együttműködést alakított ki a régió gerillái­val, magyarázza a PanAm Post dél-amerikai hírekkel foglalkozó amerikai oldal a kolumbiai gerillák jelenlétét Venezuelában. Amennyiben sor kerülne fegyveres összecsapásokra a Maduro-rezsim leváltása érdekében, nagy esély van rá, hogy az ELN harcosai az első sorban védenék az elnököt, teszi hozzá. Az Insight Crime független oknyomozó oldal szerint Venezuela 12 államában van jelen az ELN, és a gerillák többek között csempészettel, kábítószer-kereskedelemmel és illegális bányászattal foglalkoznak.

Nicolás Maduro venezuelai elnök ugyanakkor tavaly év végén felszólította Kolumbiát, hogy folytassa a tárgyalásait az ELN gerilláival, kiemelve, a két fél közötti konfliktusnak Venezuela is az áldozata.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.