Színvallás a népszavazáson

Az amerikai kormánynak elvileg egy múlt pénteki bírósági határidőig kellett volna választ adnia arra a kérdésre, felteszi-e az állampolgárság kérdését a jövő évi cenzus ívére.

Kongói bevándorlók Texasban. Ki számítson bele a népességbe? Fotó: Reuters

A legfrissebb hírek szerint már jogászcsapatot is cserélt az amerikai igazságügy-minisztérium, hogy friss erőkkel vegyen részt a 2020-as népszámlálás előkészületeivel kapcsolatos és a jelek szerint nyugvópontra nem jutó bírósági csatározásokban.

Az amerikai kormánynak elvileg egy múlt pénteki bírósági határidőig kellett volna választ adnia arra a kérdésre, felteszi-e az állampolgárság kérdését a jövő évi cenzus ívére, de csak azt közölte, még nem döntött.

Kongói bevándorlók Texasban. Ki számítson bele a népességbe?
Fotó: Reuters

A kérdés – amely a 2010-es íven nem szerepelt, régebben azonban igen – azért kényes, mert a 329 milliós országban a becslések szerint 10-15 millió törvénytelen bevándorló él, miközben az illegális migráció az időben a jövő évi cenzussal egybeeső elnökválasztási kampány fókuszában áll.

Noha az igazságügyi tárca nemrég azt közölte, nem kérdeznek majd rá az állampolgárságra, mert a jogvita láthatóan elhúzódik, miközben el kell kezdeni nyomtatni a százmilliós nagyságrendben készülő íveket, Donald Trump nyomására visszakozni kényszerült ettől.

Az elnök egyik fő választási ígérete az illegális bevándorlás leállítása; ezt célozza a mexikói határra tervezett biztonsági fal is. – A kérdés az elnöknek kedvez. A mexikói határon kaotikus helyzet alakult ki, és számos választópolgár érzi úgy, jogunkban áll, hogy tudjuk, kikkel élünk egy országban – mondta kérdésünkre Barry Casselman amerikai politikai elemző, akit Minneapolisban értünk el telefonon.

Mint hozzátette, Trump ellenfeleinek, a Demokrata Pártnak van félnivalója az ügyben, ha kiderül, azokban a szövetségi államokban, amelyekben rendszerint a demokratákra szavaznak, sokan nem is amerikai állampolgárok.

– A népszámlálás alapján rajzolják meg a képviselőházi választókörzeteket, márpedig számos déli, délnyugati államban, így Új-Mexikóban, Kaliforniában, Texasban, Arizonában vagy Floridában sok illegális bevándorló telepedett meg.

Könnyen lehet, hogy bebizonyosodik, a körzethatárok most jogtalan előnyt adnak a demokratáknak – mondta Casselman. A cenzuson múlik ezenkívül mintegy 800 milliárd dollár szövetségi támogatás elosztásának mikéntje, miközben a bevándorlók attól tartanak: ha bevallják, hogy jogalap nélkül élnek az országban, akkor azért toloncolhatják ki őket, ha pedig kiderül, valótlant állítottak a kérdőíven, akkor azért mondhatnak búcsút az Egyesült Államoknak, ahol új egzisztenciájukat felépítették.

A demokraták előre ittak a medve bőrére, amikor melegen üdvözölték, hogy a Trump-kormány – elsőre legalábbis – elvetette az állampolgársági kérdés felvételét az ívre. Ebben a legfőbb amerikai jogforrásra hivatkoztak. „Győzelem a demokráciának!

Az alkotmány azt írja elő, hogy mindenkit megszámláljanak” – közölte a Twitter mikroblogon a kaliforniai Judy Chu, az első kínai–amerikai nő, akit washingtoni kongresszusi képviselővé választottak. Ő attól tartott: ha kiderül, hogy valahol kevesebb amerikai állampolgár él, mint feltételezték, akkor a szóban forgó környék fejlesztési pénzektől eshet el.

Mindeközben az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelső bíróság is állást foglalt az ügyben, de nem olyan egyértelműen, hogy el is döntse. A legfőbb washingtoni talárosok nem találták elégségesnek a kormány magyarázatát, miért is kell ismét rákérdezni az állampolgárságra.

Ezt 1950 és 2010 között csak egyes helyeken firtatták, országosan nem. De a Trump-kormány nem adja fel. – Az elnök elkötelezettséget mutatott, megjegyezve: a legfelső bíróság nem mondta ki, hogy nem lehet erre rákérdezni. Csak azt közölte, hogy nem elégedett azzal, ahogyan ez az első körben felmerült – fogalmazott Ken Cuccinelli, az amerikai bevándorlási hivatal ideiglenes igazgatója.