Újraindul a kereskedelmi bálnavadászat

Több mint három évtizedes vágya teljesült tegnap a japán bálnavadászoknak, amikor 1986 óta először ismét kifuthattak a szigetország parti vizeire.

A zsákmány partra helyezése. Három évtizede vártak erre Fotó: KYODO Kyodo Forrás: Reuters

Több mint három évtizedes vágya teljesült tegnap a japán bálnavadászoknak, amikor 1986 óta először ismét kifuthattak a szigetország parti vizeire, hogy régi szenvedélyüknek hódolhassanak, s immár hivatalosan is a húsa miatt ejthessék el a tengeri emlősöket. Addig ugyanis a kereskedelmi célú vadászatot a Nemzetközi Bálnavadász-bizottság (IWC) moratóriuma tiltotta, mivel túlvadászat miatt a kipusztulás szélére kerültek e nagy testű állatok. Ám miután Japán tavaly decemberben kilépett a szervezetből, július 1-jétől ismét szabad a hajsza. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Japán ne vadászott volna cetfélékre a tilalom ideje alatt is: a rendelkezésnek azt a kiskapuját használta ki évtizedekig, amely lehetővé tette a bálnák elejtését tudományos kutatás céljából. Becslések szerint a „kutatóhajók” 1987-től évi 200-1200 bálnát vadásztak le, amelyek húsa végül is boltokban és az éttermek konyháin kötött ki.

A moratórium más bálnavadász országokat is érintett (például Izlandot és Norvégiát), amelyek eleinte átmenetinek tekintették a tilalmat a bálnapopuláció felszaporodásáig – emlékeztet a Deutsche Welle hírportál. Ám miután egyre inkább úgy tűnt, hogy állandó jellegű a moratórium, megpróbálták meggyőzni az IWC-t a fenntartható vadászatról. Mivel ez nem sikerült, Japán fogta magát, és otthagyta a szervezetet. Környezetvédő csoportok, mint a Greenpeace vagy a Sea Shepherd, kritikusan szemlélik a kereskedelmi bálnavadászat visszaállítását, de képviselőik szerint egyelőre nem terveznek konkrét akciót az ország ellen.

A zsákmány partra helyezése. Három évtizede vártak erre
Fotó: Reuters

Tegnap tehát öt bálnavadászhajó futott ki a búcsúztató tömeg nagy ovációja közepette a Hokkaidó szigeten fekvő Kusiro kikötőjéből. – Reméljük, hogy a kereskedelmi bálnavadászat a lehető leghamarabb megerősödik, hozzájárulva a helyi jóléthez, és tovább örökíti Japán gazdag kultúráját a következő generációnak – mondta Nisimura Jaszutosi, a halászati ügynökség főtitkárhelyettese Tokióban.

A japán halászati minisztérium erre az évre összesen 227 cetféle elejtésére adott engedélyt, míg a tavalyi „tudományos” kvóta 333 volt – idézi fel a BBC. Mint minden tengeri ország, Japán is azzal érvelt, hogy évszázadok óta folytat bálnavadászatot, így az már kultúrája részévé vált. A bálnahús fogyasztása különösen a második világháború után terjedt el, mivel erősen élelmiszerszűkében volt a szigetország. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy az újraindított bálnavadászati biznisz még jól is jöhet az üldözött állatoknak. Japán cetvadászok ugyanis csak saját vizeiken űzhetik haszonhajtó mesterségüket, s immár nem zavarják például a Déli-sark veszélyeztetett tengereit. Másrészt az utóbbi harminc évben kétszázezerről ötezer tonnára csökkent a bálnahús évi fogyasztása a szigetországban, s a japán kormány is visszafogja az ágazat támogatását.