Dél-Korea felmondja katonai hírszerzési együttműködését Japánnal

A titkos katonai hírszerzési értesülések megosztásáról szóló megállapodást 2016 novemberében írták alá, eredetileg három évre. A megegyezés értelmében, ha augusztus 24-éig egyik fél sem jelezte volna felmondási szándékát, akkor az együttműködés automatikusan meghosszabbodott volna további egy évvel.

Dél-Korea felmondja azt a Japánnal kötött kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében a két ország katonai hírszerzési értesüléseket osztott meg egymással – jelentette be csütörtökön a szöuli nemzetbiztonsági hivatal helyettes vezetője.

Kim Ju Geun közleménye szerint a kormány arra jutott, hogy az együttműködés nem szolgálja tovább a nemzetbiztonság érdekét. Kiemelte, hogy Japán „egyértelmű megalapozottság nélkül” kihúzta Dél-Koreát megbízható kereskedelmi partnereinek listájáról, és ez a lépés „súlyos változást” idézett elő a két ország közötti biztonsági együttműködés körülményeiben.

Szöul diplomáciai csatornán keresztül fogja értesíteni Tokiót a döntéséről augusztus 24. előtt – tették még hozzá.

Kono Taro japán külügyminiszter bírálta Szöult amiatt, hogy – mint fogalmazott – összekeverte az exportellenőrzést a biztonsági ügyekkel.

„Tekintettel az olyan ügyekre, mint Észak-Korea, valószínűleg mindenki megéri e megállapodás jelentőségét. De ezt a döntést úgy hozták meg, hogy közben azt Japán exportellenőrzési politikájának felülvizsgálatához kötötték” – mondta újságíróknak. „Nem mondhatok mást, csak azt, hogy teljes mértékben tévesen értelmezik a biztonsági környezetet” – tette hozzá.

A japán külügyi tárcavezető elmondta, hogy Tokió tiltakozásul bekérette a dél-koreai nagykövetet.

A titkos katonai hírszerzési értesülések megosztásáról szóló megállapodást 2016 novemberében írták alá, eredetileg három évre. A megegyezés értelmében, ha augusztus 24-éig egyik fél sem jelezte volna felmondási szándékát, akkor az együttműködés automatikusan meghosszabbodott volna további egy évvel.

Az utóbbi hetekben Japán szigorította a dél-koreai ipar számára kulcsfontosságú több vegyi anyag kivitelét, és eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek. Szöul azzal vádolja Tokiót, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget korábbi japán megszállásából hátramaradt vitákban.

A csütörtöki szöuli bejelentés némileg meglepő annak tükrében, hogy pekingi tárgyalásai után szerdán a japán és a dél-koreai külügyminiszter még azt hangoztatta: tárgyalásokat fognak folytatni az egykori koreai kényszermunkások kárpótlása miatti vita feloldásáról.

A dél-koreai legfelsőbb bíróság tavaly októberben döntött úgy, hogy több japán vállalatnak kárpótlást kell fizetnie olyan egykori koreai munkásoknak, akiket a második világháború idején, a Japán által megszállt Koreában kényszermunkára fogtak. Tokió élesen bírálta a döntést, és arra hivatkozott, hogy az ügyet már lezárták a két ország között 1965-ben létrejött megállapodásban. A vita azóta a kereskedelmet is negatívan érinti, miután a felek kölcsönösen szigorították az egymás felé irányuló export szabályozását.

A japán szigorítások felkorbácsolták a Japán-ellenes érzelmeket Dél-Koreában: többen lemondták Japánba tervezett nyaralásukat és sokan bojkottálják a japán söröket, ruhaneműket és más termékeket.