„A BT összehívására vonatkozó kérésünk az első, de nem az utolsó intézkedésünk, amelyet Dzsammu és Kasmír állam lakosságának nevében foganatosítottunk. Mindennek csak akkor lesz vége, ha helyre áll az igazságosság Dzsammu és Kasmír állam lakossága számára” – jelentette ki Lodhi.
Hangsúlyozta: Pakisztán ugyanakkor kész a vita békés rendezésére.
A pakisztáni diplomata egyben üdvözölte az ENSZ BT ülését a kérdésben. „Ez azt bizonyítja, hogy a probléma nemzetközi jelentőségű. Bár India számára mindez belügy, de a mai vita megmutatta, hogy közös ügynek számít a kérdés, amelyet ennek az államnak a megszállása felvet” – emelte ki.
Csang Csün kínai ENSZ-nagykövet pedig felidézte, hogy a világszervezet határozatai értelmében Kasmír ügye rendezetlennek számít, s további párbeszéd tárgya. „India cselekménye, amellyel feszültséget gerjesztett a térségben, nem fogja rábírni Kínát arra, hogy eltántorodjon (Dzsammu és Kasmír) állam szuverenitásával és joghatóságával kapcsolatos álláspontjától” – emelte ki Csang Csün.
Mint mondta, Kína aggódik a kialakult helyzet miatt. „Önmérsékletre szólítjuk a feleket és arra, hogy tartózkodjanak a feszültségek elmélyüléséhez vezető lépésektől” – fűzte hozzá.
A kínai diplomata szerint a BT ülésén résztvevők aggodalmukat fejezték ki India és Pakisztán viszonyának elmérgesedése és az emberi jogok kasmíri helyzete miatt.
Az ENSZ BT rendkívüli ülését Pakisztán és Kína kérésére hívták össze. A Reuters hírügynökség emlékeztetett, hogy csekély a valószínűsége, hogy Kasmír ügyében a BT-ben valamilyen megállapodásra jutnának, mivel az Egyesült Államok hagyományosan Indiát, Kína pedig Pakisztánt támogatja.
Újdelhi augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert – köztük számos politikust és munkatársaikat – vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat. Kasmírban augusztus 4-e óta van érvényben kijárási tilalom, amelynek bevezetését az indiai kormányzat állítólagos terrorista fenyegetésekkel indokolta.
