Fából készült membrán segíthet

Szupervékony fadarab segítségével sós vízből iható folyadék készíthető – idézte a New Scientist tudományos portál a Science Advances lapban megjelent felfedezést.

Az amerikai hársat különleges kezelésnek vetették alá Forrás: Newscientist.com

Szupervékony fadarab segítségével sós vízből iható folyadék készíthető – idézte a New Scientist tudományos portál a Science Advances lapban megjelent felfedezést.

Egyre több ember egyre több vizet használ, ám mivel fogynak a készletek, mind többen nem jutnak elegendő mennyiségű és megfelelő tisztaságú folyadékhoz. Vannak megoldások, de drágák. A legősibb módszer a tengervíz lepárlása, desztillálása, ami gyakorlatilag forralást jelent: a só zöme marad, a kicsapódó párát összegyűjtve iható édesvizet kapunk. A másik az úgynevezett fordított ozmózis, amely során a víz a hígabb oldat felé áramlik – például nyomás vagy hő hatására – egy membránon keresztül, esetünkben a tengervíz az édesvíz felé, miközben a só marad a tartály tengervizes oldalán. Mindkét módszer energiaigényes és meglehetősen nehézkes.

Az amerikai hársat különleges kezelésnek vetették alá
Fotó: Newscientist.com

A sókat visszatartó és a vízmolekulákat átengedő membránokat általában valamilyen polimerből készítik. Jason Ren és kollégái a Princeton Egyetemen (New Jersey) műanyag helyett fából, amerikai hársból gyártottak membránt. Jason Renék nem egyszerűen levágtak egy szeletet, hanem kémiai kezelésnek vetették alá. A felesleges rostokat eltávolították, a maradék állomány felületét pedig a vízmolekulák számára csúszóssá tették. A famembrán egyik oldalán a melegített vízből keletkező pára a másik oldalon tiszta vízként lecsapódik. Ez a módszer sokkal kevesebb ener­giát igényel, mint amikor az egész sótalanításra váró víztömeget melegítik – az amerikai módszernél ugyanis kizárólag a famembrán közelében lévő vízréteget hevítik.

Ezzel az eljárással óránként – egy négyzetméternyi famembránnal számolva – húszliternyi édesvíz készíthető tengervízből, ami kevésbé hatékony, mint a polimeres membrános módszer. Ennek oka az, hogy a famembrán 500 mikrométer vastag, míg a polimerek közelebb állnak a 130 mikrométerhez. Megfelelő eszközzel – ami még nincs – fából is készülhetne kellően vékony membrán. Valójában néhány mikrométer vastagságú réteg kellene, ez viszont hamar ripityára törne a víz nyomásától, azért kell a 130 mikrométeres vastagság.