Tegnap volt húsz esztendeje, hogy Borisz Jelcin akkori államfő egy titkosszolgát választott az összeroskadt szovjet birodalom romjain sarjadó Oroszországi Föderáció miniszterelnökévé. Bár Vlagyimir Putyin volt KGB-tisztként, valamint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójaként és a föderáció Biztonsági Tanácsa titkáraként korábban is jól ismert, befolyásos személyiség volt hírszerzési körökben, nevét a nagypolitikában csak kevesen emlegették – foglalkozásából adódóan a háttérben dolgozott. Olyan kevesen ismerték, hogy 1999 augusztusában egy közvélemény-kutató sem tett volna tétként egyetlen üveg vodkát sem arra, hogy a félénk, hideg tekintetű, esetlen mozgású férfi több szerencsével jár, mint elődei – idézi a kor felfogását a Focus Online német hírportál elemzése. Minthogy az is kétséges, hogy az akkor csupán 46 éves, alacsony növésű ex-KGB-s maga meg lett volna győződve arról, sikerek fűződnek majd a nevéhez. Nem nagyon volt oda a kinevezésért, s barátai visszaemlékezései szerint Putyin szívesebben lett volna a Gazprom elnöke, semmint hogy egy nagyhatalmat irányítson.

Alice Weidel: Az AfD a választás egyetlen igazi győztese
Olaf Scholz keserű választási vereségről beszélt.