– A nyelv nagyon fontos integrációs eszköz, de sok múlik azon, hogy az adott gyerek milyen közegből érkezik nap mint nap az iskolába, milyen kultúrát hoz magával, a családja egyáltalán fontosnak tartja-e a tanulást vagy akár a német nyelvet. Egy évekig elhúzódó menekülteljárásnál például azt sem tudhatják biztosan, a végén valóban szükség lesz-e majd a németre – mondta a tizenöt éve Németországban élő germanista, Bitter Ákos.
Fotó: MTI/EPA/Robin Utrecht
A bajorországi Regensburgi Egyetem tudományos munkatársa – aki korábban maga is tanított németre egy főként afgánokból álló migránscsoportot – a saját környezetéből említ egy példát: a szíriai hátterű családban a szülők is jól tudnak németül, a kislányuk pedig még jobban beszél, de az írás-olvasással már gondja van. – Akit az anyanyelvén, arabul sem tanítottak meg rendesen írni, annak nincs viszonyítási pontja, az idegen nyelv még nehezebben megy neki – mondja.
Leszakadó térségek
Gazdasági és társadalmi leszakadás fenyeget Németország 96 térségfejlesztési régiója közül 19-ben – derül ki egy tegnap ismertetett felmérésből. Az IW kölni gazdaságkutató intézet vezetésével folytatott vizsgálatban az ország nyugati részén nyolc, keleti részén, a volt NDK területén pedig 11 régióban mutattak ki olyan problémákat, amelyek sürgős fejlesztéspolitikai lépések nélkül leszakadáshoz vezethetnek. A kutatók magas munkanélküliséggel, társadalmi feszültségekkel sújtott rozsdaövezetek kialakulására is figyelmeztettek, a nyugati országrészben a többi között a Ruhr-vidékről, illetve a Saar-vidék és Schleswig-Holstein tartományokról téve említést. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!