Nyelvi viharok dúlnak a németországi iskolákban

Két német tartományban is megkezdődött már az iskola, miközben a vakációról lassan visszatérő közvélemény máris Carsten Linnemann CDU/CSU-frakcióvezető-helyettes felvetését vitatja. Ő úgy véli, nincs helyük az iskolában azoknak a gyerekeknek, akik alig értenek németül. Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint a fő gond sokszor inkább a bevándorlócsaládok felfogásával van.

Elbeszélnek egymás mellett. Az előkészítő ötletét elvetik a multikulturalizmus hívei Fotó: Reuters

Berlinben és Brandenburgban már javában tart az új iskolaév, és hamarosan megkezdődik a további 14 német szövetségi tartomány legtöbbjében is. De Carsten Linnemann kereszténydemokrata politikus, a CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakciójának helyettes vezetője máris jókora követ hajított a német politika még langymeleg nyári állóvizébe.

– Semmi keresnivalója az általános iskolában annak a gyereknek, aki alig beszél és ért németül – mondta a politikus egy lapinterjúban, hozzátéve, az érintett gyerekeknek elő kellene írni, hogy iskola-előkészítőbe (Vorschule) járjanak. Noha a párhuzamos bevándorlótársadalmak elterjedésétől tartó, észak-rajna–vesztfáliai Linnemann – a Ruhr-vidéket is magába foglaló legnépesebb tartomány iparvárosaiban a legsúlyosabb az integrációs helyzet – később visszakozott, mondván, senkit nem akar kirekeszteni, ám szavai még a saját pártján belül sem feltétlenül találtak pozitív fogadtatásra.

Elbeszélnek egymás mellett. Az előkészítő ötletét elvetik a multikulturalizmus hívei
Fotó: Reuters

– Populista balhé, teljesen téves út a beiskolázás elhalasztása – mondta Karin Prien, Schleswig-Holstein CDU-s oktatási minisztere. Németországban az oktatásügy jórészt tartományi hatáskörben van. Baloldali politikusok is beszálltak a vitába. Marja-Liisa Völlers, a CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták illetékese szerint Linnemann kijelentése az idegenek megszégyenítésével ér fel, míg Katja Kipping, a radikális Linke vezetője a „jobboldali ingoványban való szavazatszerzésről” beszélt.

Az ősszel három tartományban is választásokat tartanak. Német oktatási szakemberek is vitatták a felvetést – pró és kontra. Az azonban bizonyos, hogy a kérdés sokakat érint: az országban élő 13,4 millió gyerek közül 4,9 millió – bevett német kifejezéssel – „migrációs hátterű”.

A különféle kompetenciákat mérő PISA-felmérés eredményei szerint az utóbbi gyerekek csaknem felének nehezen megy az iskola, ami mindenekelőtt a gyenge nyelvtudásra vezethető vissza. Az első generációs bevándorlógyerekek négyötöde nem németül beszél a családjával, de a másod­generációsok fele is más nyelven kommunikál otthon.

– A nyelv nagyon fontos integrációs eszköz, de sok múlik azon, hogy az adott gyerek milyen közegből érkezik nap mint nap az iskolába, milyen kultúrát hoz magával, a családja egyáltalán fontosnak tartja-e a tanulást vagy akár a német nyelvet. Egy évekig elhúzódó menekülteljárásnál például azt sem tudhatják biztosan, a végén valóban szükség lesz-e majd a németre – mondta a tizenöt éve Németországban élő germanista, Bitter Ákos.

Tanóra migránsoknak, akik tanárok szeretnének lenni
Fotó: MTI/EPA/Robin Utrecht

A bajorországi Regensburgi Egyetem tudományos munkatársa – aki korábban maga is tanított németre egy főként afgánokból álló migránscsoportot – a saját környezetéből említ egy példát: a szíriai hátterű családban a szülők is jól tudnak németül, a kislányuk pedig még jobban beszél, de az írás-olvasással már gondja van. – Akit az anyanyelvén, arabul sem tanítottak meg rendesen írni, annak nincs viszonyítási pontja, az idegen nyelv még nehezebben megy neki – mondja.

Leszakadó térségek

Gazdasági és társadalmi leszakadás fenyeget Németország 96 térségfejlesztési régió­ja közül 19-ben – derül ki egy tegnap ismertetett felmérésből. Az IW kölni gazdaságkutató intézet vezetésével folytatott vizsgálatban az ország nyugati részén nyolc, keleti részén, a volt NDK területén pedig 11 régióban mutattak ki olyan problémákat, amelyek sürgős fejlesztéspolitikai lépések nélkül leszakadáshoz vezethetnek. A kutatók magas munkanélküliséggel, társadalmi feszültségekkel sújtott rozsdaövezetek kialakulására is figyelmeztettek, a nyugati országrészben a többi között a Ruhr-vidékről, illetve a Saar-vidék és Schleswig-Holstein tartományokról téve említést. (MTI)