Vonatokon és autóutakon tiltakoznak Kína ellen

Továbbra sem mond le Carrie Lam hongkongi kormányzó, aki szerint a hónapok óta tartó tüntetéshullám fenyegetést jelent az „egy ország, két rendszer” elvére.

Továbbra sem mond le Carrie Lam hongkongi kormányzó, aki szerint a hónapok óta tartó tüntetéshullám fenyegetést jelent az „egy ország, két rendszer” elvére, valamint Hongkong fejlődésére és stabilitására. Lam erről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt. Ezzel egy időben a városban a tüntetők általános sztrájkra szólították fel a lakosságot, és tegnap kora reggeltől a közlekedést megbénító akciókba kezdtek, egyebek mellett különféle tárgyakkal, például tűzoltó készülékekkel akadályozták a vonatajtók záródását, és barikádokat építettek az autóutakon.

A tüntetéshullámot a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltotta ki, s bár a tüntetések nyomására a hongkongi kormányzó a tervezetet július 9-én halottnak nyilvánította, azt azóta sem vonta vissza. A módosítás lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná azt fel.

Fotó: Reuters

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az „egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal tekintett arra, hogy miként nőtt Peking befolyása a városban.

David Dodwell, a térség szakértője szerint azonban a mostani és a 2014-es tüntetéshullám mögött is a hongkongi lakosságnak a gazdasági helyzet miatti frusztrációját kell keresni. A CNBC amerikai hírcsatornának nyilatkozva a térség szakértője elmondta, az 1998-as ázsiai pénzügyi válság óta a kis- és középvállalkozások lemaradtak a multinacionális cégek növekedési szintjétől, márpedig a város lakosságának 90 százaléka az előbbiek alkalmazásában áll. Egyre nagyobb a társadalmi szakadék a gazdagabbak és a szegényebbek között, hasonló okok vezettek a brexithez és Donald Trump megválasztásához – véli az elemző.

A Financial Times cikke szerint pedig Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnöknek nincs érdekében engedményeket tenni a lázadó Hongkongnak, mivel a város elveszítette gazdasági jelentőségét: miközben 1997-ben Hongkong a teljes kínai bruttó hazai termék (GDP) 18 százalékát tette ki, ez ma már kevesebb mint 3 százalék.