Mark Esper amerikai védelmi miniszter azt szeretné, ha Washington európai NATO-szövetségesei is finanszíroznák azokat a katonai projekteket a saját hazájukban, amelyektől a Pentagon átcsoportosította az ehhez szükséges forrásokat a Donald Trump amerikai elnök szorgalmazta fal felépítéséhez a mexikói határon. Még szerdán a védelmi tárca azt közölte, hogy összesen 3,6 milliárd dollárt von el 127 kül- és belföldi projekt költségvetéséből erre a célra.
Olyan programokról van szó, mint például iskolák és gondozóközpontok létesítése amerikai katonacsaládok számára. Trump régóta elnöksége fontos megoldandó feladatának nevezi a bevándorláskérdésnek a kezelését, a megoldását. Ezzel kapcsolatban az év elején szükségállapotot hirdetett, és egy, a mexikói határon húzódó fal felépítésének finanszírozására próbálta rávenni a kongresszust. Az elnök eredeti elképzelése az volt, hogy majd a déli szomszédaival fizetteti meg az építés költségeit.
– Azt az üzenetet próbálom átadni hivatalba lépésem óta, hogy növelni kellene a terhek megosztását – idézett a Reuters az Esper csütörtök esti londoni sajtótájékoztatóján elhangzottakból. A miniszter szerint az európai szövetségeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy be kellene szállniuk bizonyos infrastrukturális beruházásokba, amelyek sok esetben a saját országukban mennek végbe.
Fotó: Reuters
Ilyen európai projekt többek között kikötőüzemeltetési létesítmények felállítása Spanyolországban 21,6 millió dollárért és szlovákiai lőszerraktár építése 59 millióért. A pénztől megfosztott projektek közé tartozik iskolák létesítése az amerikai katonai személyzet gyermekeinek Németországban és az Egyesült Királyságban. Az amerikai törvényhozás hevesen bírálta a forráselvonást, mivel az növeli a nemzetbiztonsági kockázatot, valamint azért, mert a kongresszus megkerülésével történt.
Esper a napokban fog találkozni brit és francia kollégáival, s a megbeszéléseken minden bizonnyal felmerül ez a téma is. A Trump-adminisztráció egyébként régóta ostorozza a NATO-tagállamokat, amiért csak vonakodva vagy egyáltalán nem tesznek eleget annak a kívánalomnak, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
