Idén másodszor fog két hét múlva urnákhoz járulni Izrael lakossága, az április 9-i voksolás végeredményével ugyanis Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem tudott mit kezdeni, a kormányalakítás kudarcot vallott, ezért új felosztásra van szükség a kormányozhatóság érdekében. A kormányfő tegnap újra megígérte a ciszjordániai zsidótelepek annektálását, mikor az észak-ciszjordániai, az ENSZ által illegálisnak tekintett Elkana településen tartott beszédet. „Alkalmazni fogjuk a zsidó szuverenitást Ciszjordánia minden közösségére, Izrael földjének és Izrael államának részei lesznek” – mondta Netanjahu, miután sikeres tanévkezdést kívánt az MTI szerint. A palesztin vezetés a jelenleg mintegy 2,9 millió palesztin lakta Ciszjordániában és a Gázai övezetben tervezi a jövendő palesztin állam létrehozását. Az utóbbi évtizedekben azonban több mint négyszázezer izraeli telepedett le Ciszjordániában, és további több mint kétszázezer izraeli él Kelet-Jeruzsálemben.
Fotó: Reuters
A Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke tegnap jelentette ki, hogy véget vet az 1993-as oslói megállapodásban lefektetett, Ciszjordániát háromféle zónára felosztó rendszer elismerésének. Mohammad Stajjeh palesztin miniszterelnök Twitter-üzenetben azt írta: Izrael „Ciszjordániát a C zónához sorolja. Ennek megfelelően mi a Palesztin Államhoz tartozó összes területet az A zóna részének tartjuk, közte Kelet-Jeruzsálemet is.” A megállapodás értelmében az A zónában a palesztinok tartják kézben a polgári és a biztonsági igazgatást, a B zónában a civil ügyek a palesztinokhoz, a biztonsági ügyek az izraeliekhez tartoznak, a C zóna viszont teljesen izraeli igazgatású a megszállt területeken, idetartoznak az olyan telepek is, mint Elkana. Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek a kijelentéseknek.
Az se egyértelmű, hogy a libanoni határ mentén pontosan mi is történt. Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy az ő tevékenységük eredményeként gyulladt ki az erdő a határvidéken, egy nappal korábban pedig azt a szigorú nyilatkozatot tette, hogy „a szárazföldi, légi, tengeri és hírszerző egységek megemelték készültségi szintjüket az északi műveleti területen különböző forgatókönyvekre számítva”. A Twitter-üzenetben tankok láthatók, ahogy elindulnak céljuk felé. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője erre úgy reagált, hogy minden eszközt megengedhetőnek tartanak, hogy az izraeli drónokkal felvegyék a harcot. Egy hete – a gyanú szerint – izraeli drónok támadták meg a Hezbollah bejrúti médiaközpontját. Az eset tiltakozásra késztette a Hezbollah mellett Libanont és Oroszországot is.
A választások szeptember 17-én lesznek.
