Különös páros került a jogállamisági harc élére

Miközben Ursula von der Leyen csütörtökön csapatépítő tréninget tartott az Európai Bizottság leendő tagjainak – köztük Trócsányi László magyar jelöltnek –, Brüsszelben tovább találgatják, hogy mire is lehet képes a „geopolitikainak” nevezett és egyenlőségre épülő testület. Magyar szempontból a jogállamisági ügyek sorsa kulcsfontosságú.

Felsorakoztak az Európai Bizottság új vezetői Fotó: Virginia Mayo Forrás: Reuters

„Csodát tud-e tenni Didier Reynders igazságügyi biztosként? ” „Kordában tudja-e tartani Orbánt és társait?” – pár szalagcím belga napilapokból, amelyek döntő többsége üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen bizottságában (EB) a belga exminiszter kapta meg a presztízsértékű igazságügyi – jogállamisági kérdéseket is magában foglaló – portfóliót. A francia ajkú, liberális Didier Reynders politikai tapasztalatai alapján is a testület egyik legbefolyásosabb tagja lehet: gyakorlatilag húsz évig volt tárcavezetői pozícióban a politikai in-stabilitásáról híres Belgiumban, ennél ütőképesebb diplomáciai karrierrel pedig talán csak a holland Frans Timmermans rendelkezik a jelenlegi EB-ben. Timmermansban és a belga biztosjelöltben közös továbbá – legalábbis Reynders elmondása szerint –, hogy mindketten elkötelezettek az unió jogállamisági eszköztárának bővítésében, így a korábban beharangozott, átfogó mechanizmus létrehozásában.

Egyébként Von der Leyen elnök is kifejezetten ezt kérte Reynderstől, de a biztosi megbízólevélben – a kelet-közép-európai tagországok részleges megnyugtatására – szerepel az is, hogy az éves jogállamisági vizsgálatnak objektívnek kell lennie, illetve minden tagállamban ugyanazzal a módszerrel kell eljárni. Utóbbit nemrég Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője ajánlotta Timmermans figyelmébe az EP egy szakbizottsági ülésén, mondván: üdvözlendő, ha a bizottság erősíteni akarja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, de a közelmúlt tapasztalatai alapján nem lehetünk túl optimisták, ugyanis a testület inkább ideológiai fegyverként használta a fogalmat.

Felsorakoztak az Európai Bizottság új vezetői
Fotó: Reuters

Egyértelműen az a cél, hogy Kelet-Közép-Európa ne érezze úgy, támadás alatt van. Vizsgálódjunk mindenhol, egyenlő feltételekkel – mondta lapunknak Brüsszelben egy bizottsági forrás, aki a jogállamisági vita kapcsán megerősítette azt is: a cseh Vera Jourová „értékek és átláthatóság” portfóliója is egy gesztus a régió felé, mindamellett, hogy a politikus korábban jogérvényesülésért, fogyasztóvédelemért és nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosként már tiszteletet vívott ki magának a testületben. Az otthon Andrej Babis cseh miniszterelnök pártjához tartozó, liberális Jourová a jövőben koordinálja majd a bizottság jogállamiság fenntartására tett intézkedéseit, és szorosan együtt kell működnie az igazságügyi biztossal, Didier Reyndersszel is. Forrásunk szerint kérdéses, hogy milyen lesz kettejük között a munkamegosztás: bár mindketten liberálisok és Jourová Reynders elődjének, Timmermansnak a jogállamisági tevékenységét is segítette, a holland hamar „ellopta tőle a rivaldafényt”. Von der Leyen testületében ugyanakkor Jourováé a „szimbolikus előny” azáltal, hogy a testület egyik alelnöke. Mindenesetre árulkodó, hogy míg Reynders első sajtónyilatkozataiban feltétlen támogatásáról biztosította a jogállamisági harcosként meglehetősen vitatott megítélésű holland munkáját, Jourová a minap Brüsszelben azt mondta: esze ágában sincs „Timmermans lenni”, a visegrádi országokkal pedig mindenekelőtt a párbeszédre törekszik.

Lengyelországgal és Magyarországgal szemben jelenleg is jogállamisági eljárás folyik az alapszerződés hetes cikke alapján. A finn uniós elnökség javaslatára a tanács jövő hétfőn tartja az első tárgyalást a magyarkérdésben.

Afrikát támogatják

További 17,6 millió euró támogatást biztosít az Afrikából érkező ösztöndíjasoknak az Európai Bizottság, erről döntött tegnap a brüsszeli testület. Ahogyan sajtóközleményükben fogalmaznak, az Erasmus+ program kibővítésével további 8500 afrikai pályázó, diákok és tanárok számára lesz lehetőség az unióba utazni. A Jean-Claude Juncker vezette EB már korábban döntött arról, hogy az eredetileg az unión belüli oktatási, tudományos integrációt támogató Erasmus program kibővítésével afrikaiakat támogatnak. Juncker tavaly szeptemberi értékelő beszédében részletezte elképzeléseit. Eszerint 2020-ig mintegy 35 ezer, Afrikából érkező tanuló és kutató itt-tartózkodását kell biztosítania az uniónak. A bizottság közleménye szerint ezt a célösszeget 2027-ig 105 ezer főre emelnék. A leköszönő EB magyar tagja, Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos méltatta a programot.

– Az afrikai fiatalok támogatása egy jobb jövő kulcsa – mondta Navracsics a bizottság közleménye szerint. A tegnap elfogadott támogatási összeg révén Afrika egyes államaiban a duplájára nő majd a pályázható uniós ösztöndíjak száma, miközben számos további ország csatlakozhat újonnan az Erasmus+ programhoz. (B. V.)