Idén harminc éve, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített egymással, az évfordulót pedig a két ország egyaránt magyar–koreai emlékévként kezeli. A kerek évforduló alkalmából hazánk szöuli nagykövetét faggattuk a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról: a hivatalát kereken egy éve elfoglaló Csoma Mózes a Magyar Nemzetnek elmondta, a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt harminc év során soha nem működött még annyi koreai vállalat Magyarországon, mint jelenleg, és soha nem érkezett annyi koreai turista Magyarországra, mint az elmúlt években.
A diplomata hozzátette: az elmúlt egy év munkájának mérlegét levonva a legfontosabb előrelépésként mindenképp a LOT légitársaság által elindított Budapest–Szöul közvetlen járat megvalósulását említené, amelynek következtében a két ország közötti forgalom rövidesen még nagyobb lesz. Mint mondta, a nagykövetség aktívan részt vett a légi összeköttetés megvalósulásában, de az eredmények között említendő a Szöulban létrehozott Koreai–Magyar Baráti Társaság megalakulása is, amelynek fő célja hazánk koreai ismertségének elősegítése és a kétoldalú gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok további fejlesztése.
– A társaság létrehozását egyébként Pak Cshol On volt miniszter – a 30 évvel ezelőtti kapcsolatfelvételt célzó koreai tárgyalóküldöttség egykori vezetője – kezdeményezte, miután idén februárban nagykövetségünk felterjesztésére megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, magyarázta Csoma Mózes. Hozzátette: a társaság elnöki tisztségét Ro Dzse Hon tölti be, aki nem más, mint a harminc évvel ezelőtti kapcsolatfelvétel idején hivatalban lévő Ro Te Vu államfő fia.
A nagykövet arról is beszámolt: a Hableány hajó tragédiája a magyarokat és a koreaiakat egyaránt érzékenyen érintette. – Az esemény másnapján magam kísértem ki az incshoni repülőtérre a Budapestre induló Kang Kjung Vha külügyminiszter asszonyt, a nagykövetség épületén félárbócra vontuk a magyar zászlót, illetve közvetítettünk a két ország hatóságai között, idézte fel a történteket a diplomata. Emlékeztetett: a tragédia után nem sokkal budapesti polgárok százai gyűltek össze a Margit hídon, hogy elénekeljék az Arirang című hagyományos koreai népdalt. Mint mondta, a gesztus nagyon komoly visszhangot váltott ki a koreai lakosságban.