Lehet-e Grúziából a következő Ukrajna? – az elmúlt hetek politikai, társadalmi konfliktusai tükrében ez a kérdés foglalkoztatja a megfigyelőket. A kérdés még júniusban vált központi témává, miután több ezren vonultak az utcára a kormány oroszbarát politikája miatt. Az ellenzék már régóta bírálta a 2012 óta kormányzó Grúz Álom nevű pártot a kaukázusi állammal ellenséges Moszkvával ápolt, kiváló kapcsolatai miatt, egy ortodox keresztény képviselőknek szervezett esemény pedig az utolsó cseppet jelentette a pohárban. Szergej Gavrilov, orosz képviselő vezette le az ülést a tbiliszi parlamentben; ez számos grúz szemében hazaárulással ért fel. Sokakban él még a Dél-Oszétia visszaszerzésére indított, 2008-as háború kudarca, de az oroszok iránti általános ellenszenvet az is táplálja, hogy a grúzok szerint Moszkva országuk nagyjából húsz százalékát megszállás alatt tartja. Egy washingtoni székhelyű kutatóközpont, a Nemzetközi Republikánus Intézet felmérése szerint a helybéliek 85 százaléka politikai veszélyforrásként tekint Moszkvára.
Több országon átívelő embercsempész-hálózatot számoltak fel Spanyolországban
Egy bűnszervezet Pakisztánban toborozta az embereket, majd hamis papírokkal és fiktív munkaszerződéssel Spanyolországba juttatta őket.