A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Oroszország félelmetes flottája megindul
Megvan a dátum, amikor a hadiflotta elindul.
A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Cameron, aki a bennmaradás mellett kampányolt, a népszavazás után lemondott és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői mandátumát.
A volt konzervatív párti miniszterelnök, akivel memoárkötetének közeli megjelenése alkalmából a The Times készített interjút, most szólalt meg először részletesen és nyilvánosan a népszavazás körüli időkről és az azóta eltelt időszakról.
A konzervatív brit napilap online kiadásán péntek este megjelent terjedelmes interjúban Cameron elmondja, hogy „nyomorúságos, mélyen depressziós” érzés volt a miniszterelnöki tisztség feladása a referendum után.
Arra a kérdésre, hogy klinikai depresszióról beszél-e, a volt kormányfő úgy válaszol, hogy nem áll gyógyszeres kezelés alatt.
Az általa rosszul felmért tényezők között említi, hogy a konzervatív szavazókban „sokkal erősebb volt a kilépésre ösztönző gén”, mint ahogy azt ő addig gondolta. Sok olyan ember volt – tanácsi képviselők, konzervatív párti tagok, barátok -, akik tudomása szerint addig soha nem adtak hangot annak a véleményüknek, hogy ki akarnának lépni az EU-ból, aztán „hirtelen úgy döntöttek, hogy igenis, abszolút ki akarnak lépni. Ezt nem láttam előre” – mondja az interjúban David Cameron.
Arra a kérdésre, hogy érez-e bűntudatot a történtek miatt, Cameron kitérően úgy fogalmaz: nem egykönnyen hozta meg a döntést a népszavazás kiírásáról. Hozzáteszi: a döntésnek a sajtóban rendszeresen megjelenő, őt rendkívüli mértékben bosszantó felvetésekkel szemben semmi köze nem volt a 2014-es európai parlamenti választáshoz, amelyen az akkori legradikálisabb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) kiemelkedő eredményt ért el.
Cameron szerint óriási politikai nyomás nehezedett rá a népszavazás kiírása végett, különösen azért, mert az EU-ban egymást érték az új és még újabb szerződések, és ezen a problémán nem lehetett túllépni.
Elismeri ugyanakkor, hogy vannak, akik soha nem fogják neki megbocsájtani a referendum kiírását, vagy azt, hogy veszített a népszavazáson. Szavai szerint vannak olyanok is, akik „nagyon dühösek” rá, főleg azok között, akik nem akartak kilépni az EU-ból.
Cameron szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy újabb népszavazásra lesz szükség, mivel a Brexit-folyamat „elakadt”, és valahogy ki kell keveredni a jelenlegi „bedugult” helyzetből.
A volt tory kormányfő alig burkoltan bírálja a jelenlegi miniszterelnököt, Boris Johnsont, kijelentve: nem hiszi, hogy a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit „jó ötlet” lenne.
Johnson az elmúlt napokban többször is határozottan leszögezte, hogy a megállapodás nélküli Brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett törvény ellenére semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
Cameron a Times-interjúban bírálta a népszavazás kampányában Johnson által bevetett eszközöket is, különösen a jelenlegi miniszterelnök annak idején hírhedté vált országjáró kampánybuszát, amely hatalmas betűkkel hirdette oldalán, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül.
Az állítás már akkor heves támadások kereszttüzébe került, és még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle.
Annak idején a brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatósága is panasszal élt az ügyben, a hatóság szerint ugyanis Johnson összekeverte a nettó és a bruttó befizetéseket, és így egyértelműen visszaélt a hivatalos statisztikai adatokkal.
Cameron erre utalva úgy fogalmaz az interjúban, hogy Boris Johnson a népszavazási kampányban „az igazságot otthon felejtette”.
Megvan a dátum, amikor a hadiflotta elindul.
Az Alapjogokért Központ május 29–30-án negyedik alkalommal rendezi meg Budapesten a CPAC Hungaryt, a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjét.
A szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, melyen egyedi stílusban számolt be az Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetéséről.
A döntés komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.
Összevissza beszél a Tisza Párt elnöke a legújabb botrányos kijelentéséről - videó
Érkezik Netanjahu, rengeteg lezárás lesz szerdától vasárnapig a fővárosban
Most érkezett: holtan került elő a vasárnap este eltűnt férfi, medve végezhetett vele
Nem fogja elhinni, mennyibe került Szoboszlaiék karikagyűrűje!
Farm VIP – Pumped Gabo kitálalt: „Megijedtem, hogy fel kell adjam a versenyt”
A Toyota már-már a merkúros időket idézi: hibridjeire egyre többet kell várni
Kiderült, mit gondolnak a budapestiek Brüsszel újabb háborús uszításáról + videó
Erling Haalandot hosszú időre elveszítheti a Manchester City
Magyar Péter engedély nélkül fórumozott Sárváron
Berobbant egy gázvezeték, hatalmas tűzoszlop alakult ki + videó
Medvegyev a Le Pen-ítélet után szuronyokkal fenyegette meg a franciákat
Az uniós politikusok már megbánták, hogy elutasították Putyin biztonsági javaslatait
Megvan a dátum, amikor a hadiflotta elindul.
Az Alapjogokért Központ május 29–30-án negyedik alkalommal rendezi meg Budapesten a CPAC Hungaryt, a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjét.
A szlovák miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, melyen egyedi stílusban számolt be az Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetéséről.
A döntés komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.