Bár Boris Johnson brit miniszterelnök „nagyon magabiztos” azzal kapcsolatban, hogy a londoni parlament alsóháza a mai szavazáson elfogadja a legújabb EU-megállapodást, a számok nem támasztják alá a konzervatív párti kormányfő optimizmusát. A London és Brüsszel között csütörtökön tető alá hozott, a brit EU-kilépés feltételeit rögzítő megállapodást Westminsterben is el kell fogadni ahhoz, hogy az Egyesült Királyság október 31-én rendezett körülmények között hagyhassa el az Európai Uniót. Boris Johnson pártja jelenleg kisebbségben van a parlamentben, mindössze 288 képviselője van a konzervatívoknak. A megállapodás elfogadásához 320 szavazat kellene, de egyelőre az sem biztos, hogy Johnson párttársai mind a kormánnyal szavaznak-e.
Fotó: Reuters
A kabinetet kívülről támogató, tíz mandátummal rendelkező északír protestáns Demokratikus Unionista Párt már csütörtökön jelezte, hogy nem tudja támogatni Johnson alkuját, ahogyan korábban a Theresa May kormánya által megkötött megállapodást sem fogadta el. Mint közölték, a szerződésben foglaltak nem szolgálják Észak-Írország gazdasági jólétét, viszont kikezdik az Egyesült Királyság belső egységét. Az alku ellen fog szavazni a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt (244 képviselő) is, illetve a brexitet egy az egyben elvető Skót Nemzeti Párt (35) és a Liberális Demokraták (19).
– A Munkáspárt lényegében azt a taktikát választotta, hogy bármilyen alkut köt Boris Johnson Brüsszelben, azt mindenképpen megakadályozza, egyszerűen azért, mert az nem az ő megállapodásuk – véli Matthew Ashton brit politikai elemző. A Nottingham Trent University lapunknak nyilatkozó oktatója szerint ettől függetlenül a munkáspárti képviselők egy kisebb, pragmatikusabb csoportját maga mellé csábíthatja a miniszterelnök, hiszen az ellenzéki erő mélyen megosztott, sokan alkalmatlannak tartják Jeremy Corbyn pártvezetőt. Boris Johnson emellett meggyőzhet további 23 független honatyát, akik közül 21-et éppen a kormányfő zárt ki a konzervatív frakcióból.
Amennyiben a kormánypárt elveszti a mai szavazást, Boris Johnson minden bizonnyal új választások kiírását fogja kezdeményezni. – Az alku elutasítása növelné a kormányfő és pártja támogatottságát, hiszen másokra mutogathatna, hogy megakadályozták a brexitet – közölte Matthew Ashton. A megállapodás elvetésének másik következménye pedig az lenne, hogy a brit parlament által nemrég elfogadott törvény értelmében Johnsonnak kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását az EU-nál, hogy Nagy-Britannia ne távozhasson alku nélkül.
Miről szól az alku?
Vámok. A brexit után az Egyesült Királyság egésze elhagyja az EU vámunióját, vagyis újra lesz vámellenőrzés az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság között. Fizikai határ azonban nem lesz az Ír-szigeten belül, a Nagy-Britanniából érkező áruk ellenőrzését ugyanis Észak-Írországban, beléptetőpontokon fogják elvégezni. A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára. Ellenkező esetben kötelesek a vámokat az EU nevében beszedni.
Áfa. Az áruk esetében Észak-Írországra ezentúl az uniós áfaszabályok lesznek érvényesek. Az áfa mértéke eltérhet az Egyesült Királyság többi részétől, hogy az Ír-sziget két része között ne alakuljon ki tisztességtelen versenyelőny.
Törvényhozás. A belfasti parlament 2025-től négyévente felülvizsgálhatja és szavazhat a megállapodás rá vonatkozó részének fenntartásáról vagy elvetéséről.
A jövő. A kilépést követő átmeneti időszak továbbra is 2020. december végéig tart. Eddig kell kidolgozni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyrendszerére, például egy szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó megállapodást, hiszen a jelenlegi alku csupán a válás feltételeit rögzíti.
