Adócsökkentés az olasz költségvetés középpontjában

Jóváhagyta tegnap a jövő évi költségvetés-tervezetét az olasz kormány. Ennek lényeges eleme a főként a közepes jövedelműeket érintő adócsökkentés és az adóelkerülők elleni fellépés szigorítása. A két intézkedés egyidejű bevezetésével remélhetőleg 2020-ban is az idei szinten marad a büdzsé deficitje, így talán Brüsszel számára is elfogadható lesz.

A Rómában tegnap elfogadott költségvetés elvetette azt a korábbi előirányzatot, amely januártól jelentős mértékben, 23 milliárd euróval növelte volna a forgalmiadó-bevételeket. Ennek oka a Reuters szerint azzal magyarázható, hogy az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt koalíciója attól tartott, az adóemelés recesszióba taszítja az ország amúgy is ingatag gazdaságát. Ezen túlmenően a kormány jóváhagyta a középkeresetűek személyi jövedelemadójának mérséklését, aminek következtében jövőre mintegy hárommilliárd euró bevételtől esik el az államkassza. Mindezek ellenére a 2020-as deficit a tervek szerint ugyanolyan szinten marad, mint a megelőző két évben, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán. A tervezetet még ebben a hónapban a parlament elé terjesztik.

– Ez kiterjesztett költségvetés, elégedettek vagyunk. Hatékony elképzeléseink vannak ugyanis az adó-elkerülés visszaszorításáról – mondta a kabinetülés után Giuseppe Conte miniszterelnök (képünkön). A római pénzügyminisztérium becslése szerint a nemzeti sportként űzött adó-elkerülés miatt évi 109 milliárd euró veszteség éri a költségvetést, miközben az árnyékgazdaság mértéke az Istat statisztikai hivatal 2017-es adatai szerint elérte a 211 milliárd eurót, azaz a GDP 12 százalékát; ebből 19 milliárd illegális tevékenységekből származott. A büdzsé tervezete eredetileg hétmilliárd euró pótlólagos behajtását irányozta elő, ám ezt később hárommilliárdra csökkentették.

A feketegazdaság elleni harc jegyé­ben a kormány ösztönözni kívánja a hitel- és betéti kártyák használatát, mivel így könnyebben nyomon követhetők a pénzügyi műveletek, mint a sokszor ellenőrizhetetlen készpénzfizetés esetében. A tervezet értelmében kétezer euróval büntethető az a kiskereskedelmi és szolgáltató egység, amely nem fogad el bankkártyát – ugyanakkor háromezerről kétezer euróra mérsékelnék azt az összeghatárt, amely fölött illegálisnak minősül a készpénzfizetés.

Az internetcégek sem úsznák meg a szigort, a „webadóval” évi 600 millió euróra lehetne szert tenni. Ezt az adónemet a globálisan legalább évi 750 millió, Olaszországban pedig 5,5 millió euró forgalmat lebonyolító digitális vállalatok internetes tranzakcióira alkalmaznák, mértéke pedig három százalék lenne.