Balliberális uralom jellemzi Európa legtöbb fővárosát

A migráció, a zöldkérdés, illetve a homoszexuálisok jogai is éket verhetnek a politikai ideológiájukat tekintve különböző kormányzati, illetve fővárosi vezetők közé. ­Európa legnagyobb fővárosait jelenleg nagyrészt balliberális—zöld politikusok irányítják — még olyan országokban is, ahol egyébként a konzervatívoké a hatalom. Most Budapest is csatlakozott a sorhoz.

London munkáspárti főpolgármestere gyakran megy szembe a kormánnyal, itt éppen a Pride-on Fotó: Reuters

Hasonlóképp migrációs nézetkülönbségek terhelik Emmanuel Macron francia elnök és Párizs szocialista polgármesterének, Anne Hidalgónak a kapcsolatát. Hidalgo 2016-ban még szép reményekkel nyitotta meg sorban a hajléktalan menekülteknek a szállókat, ezek azonban hónapokon belül megteltek. Már 2018 tavaszán óriási problémát jelentett, hogy a fedél nélküli bevándorlók a csatornák partján vertek tábort.

Ma is 1200-1500 hajléktan migráns él Párizs utcáin. Míg Macron elnök a napokban ismét szorgalmazta, hogy Franciaországot kevésbé vonzóvá tegyék a menedékkérőknek, Hidalgo szerint az államfőt egész egyszerűen nem érdeklik a segítségre szorulók. A főpolgármester elsősorban több anyagi forrást várna a migrációs helyzet orvoslására.

Akárcsak a francia fővárosnak, az olasz Rómának is első alkalommal van női polgármestere. Virginia Rattinak kedvezett a friss baloldali fordulat: maga is az elitellenes, baloldali Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa, a korábban hatalmon lévő, jobboldali Ligával máig konfliktusos a viszonya. Matteo Salvini, a Liga első embere épp a napokban hirdetett demonstrációt a szerinte tehetségtelen római főpolgármester ellen.

A bírálók – így Salvini – szerint Raggi tehet a várost ellepő szemétkupacokról, ráadásul beszámolók szerint a helyi tömegközlekedés állapota is egyre rosszabb. Az M5S politikusa azzal kezdte polgármesteri mandátumát, hogy ellehetetlenítette a város pályázatát a 2024-es nyári olimpiára és paralimpiára. (Hazai párhuzam: itthon az ellenzéki Momemtum robbant be a köztudatba egy, a 2024-es rendezést ellenző kampánnyal.)

London, Berlin, Párizs és Róma mellett Bukarest, illetve Bécs tartoznak a baloldali politikusok vezette legnagyobb uniós városok sorába. Mindkettőre igaz, hogy az utóbbi években egyre zöldebbé váltak – ellentétben Madriddal. A spanyol főváros ma – a budapesti vezetőváltás után – egyedülálló helyzetben van a legnagyobbak között, mert a néppárti José Luis Martínez-Almeida áll az élén.

A hivatalosan a nyár elején munkába állt politikust nem kedvelik a környezetvédők: első intézkedései között szabotálta baloldali elődje programját, amely a főváros mintegy öt négyzetkilométeres területéről tiltotta ki az autósokat.

A Budapestet népességben alig megelőző Varsót az ellenzéki, liberális-konzervatív Polgári Platform egyik politikusa vezeti. Rafal Trzaskowski az első olyan varsói polgármester, aki idén nyáron részt vett a helyi homoszexuális-felvonuláson. A kormányzó, jobboldali Jog és Igazságosság nehezményezte a menetet.

Bajor szimbiózis

A hagyományosan a Keresztényszociális Unió által kormányzott német tartomány, Bajorország fővárosának 2014 óta van szociáldemokrata polgármestere. Münchent Dieter Reiter vezeti, aki szintén leginkább a migrációs politika apropóján került konfliktusba a tartomány vezetésével. Még a tömeges bevándorlási válság kezdetén panaszkodott arra, ahogy a tartomány kezeli a helyzetet.