Még egy hónapja sem foglalta el hivatalát a baloldali olasz kormány új oktatási minisztere, máris támadást indított a keresztény értékek ellen: mint arról tegnap az olasz sajtó beszámolt, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) politikusa, Lorenzo Fioramonti eltávolítaná az iskolák tantermeiben kitett keresztet, és azt világtérképpel vagy az olasz alkotmány szövegével helyettesítené. Fioramonti később tompította kijelentéseit, azzal érvelve, hogy a feszület mellőzésére vonatkozó megjegyzései nyomán médiahisztéria alakult ki, noha az nem is szerepel az új kormány prioritásai között. Vonakodására azonban csupán azt követően került sor, hogy az olasz jobboldal egységesen elutasította a kezdeményezést, ahogy a püspöki kar (Cei) is vehemensen a kereszt védelmére kelt.
– A feszület nem diszkriminatív, a kereszténység átitatja kultúránkat, amely éppen ezért befogadást és integrációt hirdet, fogalmazott Stefano Russo püspök, a Cei főtitkára a L’Avvenire című katolikus újság szerint. A lap egyébként vezércikkben is reagált Fioramonti kezdeményezésére, nyomatékosítva, hogy a kereszt a helyén marad, az osztálytermekben látható feszület ugyanis nemcsak az olasz és európai civilizáció egyik kulturális gyökerének, hanem az egyetemes testvériség jelképének is számít.

A kereszt kitételét az osztálytermekben egyébként egy második világháború előtti jogszabály írja elő, amelyet a hatvanas években megerősítettek, emlékeztet a távirati iroda. A feszületnek az osztálytermekből való eltávolítása azonban nem most került először terítékre Olaszországban: utoljára egy, az országban élő finn anya, Soile Lautsi szorgalmazta ezt, 2011-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélkezett, hogy az olasz osztályokban kitett feszület nem gyakorol vallási jellegű nyomást a nem hívő vagy más vallású diákokra sem.
A téma egyébként nem Olaszországban kavart először belpolitikai vihart: emlékezetes, hogy tavaly a bajor tartományi kormány okozott megosztottságot azon döntésével, miszerint kötelezővé tette a kereszt kifüggesztését a németországi tartományban működő állami hivatalokban. A Bajorországban élő muszlimok vezetője, Mohamed Abu El Qomsan akkor amellett érvelt, hogy a kereszt kifüggesztése sérti az állami semlegesség elvét, míg a zsidó hitközségek elnöke, Charlotte Knobloch úgy látta: éppen a bevándorlók integrálása miatt szükséges a normák és értékek pontos meghatározása.