Hamvába holt kvótaalku

Egyértelművé vált, hogy a tagállamok többsége hallani sem akar a kontinensre illegálisan érkező bevándorlók kvóta szerinti szétosztásáról.

Újabb csapat bevándorló érkezik a görög partokra. A máltai egyezség róluk nem kíván gondoskodni Fotó: Giorgos Moutafis Forrás: Reuters

Hiába próbálta minden befolyását latba vetni a máltai paktum egyik fővédnökének számító Horst Seehofer, az uniós országok belügyminiszteri tanácskozásán tegnap Luxembourgban egyértelművé vált, hogy a tagállamok többsége hallani sem akar a kontinensre illegálisan érkező bevándorlók kvóta szerinti szétosztásáról. A német szövetségi belügyminiszter a Der Spiegel német hetilap portálja szerint szégyenteljesnek nevezte a témát övező diskurzust. Érvelése szerint noha Németország eddig minden alkalommal fogadott be a szétosztásra váró, a tengerből civil hajók által kimentett menekültek közül, így is csupán 225 embert kellett átvennie az elmúlt 14 hónapban, ami – szerinte – semmiképp nem nevezhető óriási kihívásnak. A tanácskozáson egyébként részt vett Dimitrisz Avramopulosz is, a nemsokára távozó Juncker-bizottság nem sok eredményt felmutató migrációügyi EU-biztosa is, aki már az informális tárgyalások kezdete előtt megadta a találkozó alaphangulatát, felszólítva a tagállamok jelen lévő képviselőit a máltai paktum támogatására. A görög politikus hangsúlyozta: eseti megoldások helyett állandó rendszerre van szükség, hogy az olasz és a máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelniük, amíg megkapják a kikötési engedélyt.

Újabb csapat bevándorló érkezik a görög partokra. A máltai egyezség róluk nem kíván gondoskodni
Fotó: Reuters

Csakhogy a tagállamok többségének éppen az nem tetszik, hogy a szep­tember közepén Máltán szűk körben – Berlin, Párizs, Róma és Valletta részvételével – lepapírozott kvótaalku valójában kizárólag Olaszországnak és Máltának nyújt segítséget, miközben korántsem ezekbe az országokba érkezik a legtöbb bevándorló. Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter például amellett érvelt, hogy szeretné, ha a máltai egyezményben foglaltakat kiterjesztenék a Földközi-tenger összes migrációs útvonalára, azaz: foglalja magába a Marokkóból Spanyolország felé irányuló útvonalat is, amelyen szintén ezrek érkeznek Európába havonta. Bulgária, Ciprus és a bevándorlási válság által leginkább érintett Görögország is zokon vette, hogy az átmeneti megoldásként feltüntetett máltai alku még csak említést sem tesz róluk. A három ország ezért tegnap felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nem fordít kellő figyelmet a kelet-mediterrán útvonalra. Mindezt annak ellenére, hogy a legtöbb menedékkérőt ismét itt regisztrálják, ráadásul a nyár vége óta folyamatosan emelkedő trend figyelhető meg: szeptemberben több mint tízezren érkeztek Görögországba, ami a legmagasabb szám 2016 márciusa, az EU–török egyezmény hatálybalépése óta.

Diplomáciai források szerint egyébként Magyarországon kívül Dánia, Hollandia, Bulgária és Ciprus ellenzi a máltai paktumot, vagy legalábbis rendkívül vonakodik annak támogatását illetően. Az EU soros elnökségét betöltő Finnország állítólag fontolgatja az egyezmény támogatását, de csak abban az esetben, ha a tagállamok jelentős része is csatlakozik, azt azonban ő is határozottan elutasítja, hogy kvóták szabják meg, hány bevándorlót fogadnak be önkéntesen. Mindössze három tagállam, Írország, Luxemburg és Portugália biztosította egyértelműen támogatásáról az alkut.

Maga Seehofer tegnap ismét hangsúlyozta, hogy a tervezet szerint a szétosztási mechanizmust azonnal felfüggesztenék, amennyiben jelentősen emelkedik a menedékkérők száma. Ez gyakorlatilag annak elismerése annak, hogy a bajban lévő Olaszországnak és Máltának az eddigiekhez hasonlóan egyedül kellene megbirkóznia az áradattal.

Junckerék utolsó próbálkozása

Hollik István kormányszóvivő Dimitrisz Avramopulosz tegnapi szavaira reagálva nyomatékosította: Budapest eddig sem engedett és ezután sem kíván engedni a nyomásnak. – Kiszállítási kvóta lehetséges, de kötelező betelepítési kvóta nem, hiszen nem a bevándorlókat kell behozni, hanem azokat kell kivinni Európa területéről, akik illegálisan bejöttek – fogalmazott. Hozzátette, a migrációügyi EU-biztos nyilatkozata megerősíti, hogy a távozó brüsszeli bizottság az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani. – A kvótaalku elfogadásával és kiterjesztésével az a cél, hogy kényszerpályára állítsák a tagállamokat és az új uniós bizottságot – tette hozzá.