Diplomáciai források szerint egyébként Magyarországon kívül Dánia, Hollandia, Bulgária és Ciprus ellenzi a máltai paktumot, vagy legalábbis rendkívül vonakodik annak támogatását illetően. Az EU soros elnökségét betöltő Finnország állítólag fontolgatja az egyezmény támogatását, de csak abban az esetben, ha a tagállamok jelentős része is csatlakozik, azt azonban ő is határozottan elutasítja, hogy kvóták szabják meg, hány bevándorlót fogadnak be önkéntesen. Mindössze három tagállam, Írország, Luxemburg és Portugália biztosította egyértelműen támogatásáról az alkut.
Maga Seehofer tegnap ismét hangsúlyozta, hogy a tervezet szerint a szétosztási mechanizmust azonnal felfüggesztenék, amennyiben jelentősen emelkedik a menedékkérők száma. Ez gyakorlatilag annak elismerése annak, hogy a bajban lévő Olaszországnak és Máltának az eddigiekhez hasonlóan egyedül kellene megbirkóznia az áradattal.
Junckerék utolsó próbálkozása
Hollik István kormányszóvivő Dimitrisz Avramopulosz tegnapi szavaira reagálva nyomatékosította: Budapest eddig sem engedett és ezután sem kíván engedni a nyomásnak. – Kiszállítási kvóta lehetséges, de kötelező betelepítési kvóta nem, hiszen nem a bevándorlókat kell behozni, hanem azokat kell kivinni Európa területéről, akik illegálisan bejöttek – fogalmazott. Hozzátette, a migrációügyi EU-biztos nyilatkozata megerősíti, hogy a távozó brüsszeli bizottság az utolsó heteit a kötelező betelepítési kvóta kikényszerítésére kívánja fordítani. – A kvótaalku elfogadásával és kiterjesztésével az a cél, hogy kényszerpályára állítsák a tagállamokat és az új uniós bizottságot – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!