A kormányfő közölte: Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.
„Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”
– mondta, úgy fogalmazva: ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor „örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”.
Arról is beszélt, hogy a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak: a magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz viszonylatban pedig 27 millió eurós keretet.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor kiemelte, hogy miniszterelnöksége alatt Magyarország és a Türk Tanács tagországai között a kereskedelmi forgalom a duplájára nőtt, elérte a 4 milliárd dollárt.
Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Budapesten létrejött a Türk Tanács európai képviselete.
A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.
A kormányfő az európai uniós tisztújítás mellett a brexit ügyében is tájékoztatta a jelenlévőket, és azt mondta: szerinte a britek október végén kilépnek az EU-ból. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a Türk Tanács tagjait, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a britekkel az új kereskedelmi szerződésekről.
A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán, a bakui találkozón pedig teljes jogú tagja lett a szervezetnek Üzbegisztán is. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.
A gazdasági együttműködésről is tárgyalt a kormányfő az üzbég elnökkel
A megbeszélésről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatta az MTI-t. Elmondta:
Orbán Viktor és Savkat Mirzijojev előrelépésként értékelte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy a magyar állampolgárok 30 napnál rövidebb időre immár vízummentesen utazhatnak Üzbegisztánba.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A miniszterelnök arról biztosította az üzbég elnököt, hogy Magyarország szívesen megosztja tapasztalatait az üzbég gazdaság liberalizációja során.
Orbán Viktor megköszönte az üzbég vezetés támogatását, amit a taskenti magyar nagykövetség megnyitásához nyújtott, egyúttal budapesti látogatásra hívta meg az üzbég elnököt – közölte Havasi Bertalan.
Szijjártó Péter: A magyar érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést
Szijjártó Péter – aki az azeri fővárosban tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel – azt mondta: Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket.
„Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel, hogy mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európára nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt” – fejtette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: ha ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb lenne elkerülni.
A miniszter kijelentette, hogy a magyar kormány gondolkodásmódja a bevándorlásról egyértelmű: a migrációhoz fűződő jogok nincsenek az alapvető emberi jogok között.
Viszont alapvető emberi jog, hogy mindenki nyugalomban, békében és biztonságban élhessen a saját hazájában, és az ehhez szükséges feltételeket meg kell teremteni – tette hozzá a miniszter.
