Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa által szervezett, egész napos konferenciát az igazságosság, igazság és emlékezet gondolatkör jegyében tartották meg a kommunizmus áldozatainak emléknapján, amely az idén egybe esett a berlini fal harminc esztendővel ezelőtt kezdődött lebontásával.
A filmvetítéssel is egybekötött rendezvénynek rangos résztvevői voltak: Marion Smith, az Emlékalapítvány igazgatója, Wess Mitchell történész, volt külügyi államtitkár, Joachim Gauck német evangélikus lelkész, volt német államfő, aki a német újraegyesítés után az NDK állambiztonsági szolgálatának iratait feltáró hivatal elnöke is volt. Személyes hangú tanúságot tettek üldöztetésükről kínai emberi jogi aktivisták, és beszámoltak tapasztalataikról írók és oknyomozó újságírók, egyetemi professzorok és külpolitikai elemzők.
Joachim Gauck emlékeztetett rá, hogy 1989 történelmi változásaihoz az 1953-as német felkelésen, az 1956-os magyar szabadságharcon és forradalmon, valamint az 1968-as prágai tavaszon keresztül vezetett az út. S ez az út szerinte még mindig nem ért véget, hiszen a zsarnokság ma is jelenvaló sok helyütt. Ezzel összefüggésben aggasztónak nevezte Kína befolyásának terjeszkedését. „Ma Hongkong az új Berlin” – szögezte le a német politikus.
1989 tanulságait elemezve Wess Mitchell a többi között hangsúlyozta: a 30 évvel ezelőtti történéseknek geopolitikai örökségük is van, mivel Európa fele felszabadult a zsarnokság alól, független demokratikus államok jöttek létre, újraegyesült Németország. A politikus-történész ugyanakkor szintén figyelmeztetett arra, hogy 1989-ben nem tűnt el végleg a zsarnokság. „Az orosz és a kínai modell ma sok állam számára vonzó, elsősorban azokban az országokban, ahol kudarcot vallott a piacgazdaság” – fogalmazott. A mai kor kihívásának Mitchell elsősorban azt tartotta, hogy Kína a Nyugat nyitottságát „kihasználva” próbálja meg kiterjeszteni befolyását.
Mintegy erre reagálva Wei Jing-seng, kínai emberi jogi aktivista a nyugat-európai értelmiséget kárhoztatta – beleértve az amerikait is -, mert szerinte túlságosan is meghajlik Kína előtt, és szemet huny az emberi jogok eltiprása fölött. A kínai aktivista szerint gazdasági megfontolásaik miatt a nyugati államok is ebbe a hibába esnek.
Marion Smith, az Emlékalapítvány igazgatója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a berlini fal leomlása nagyszerű pillanat volt az amerikaiak számára is. Mint fogalmazott: „ez lehetőséget kínál nekünk arra, hogy a fiatalabb nemzedékeket megtanítsuk arra, micsoda különbség egy szabad társadalomban élni, vagy elnyomás alatt”.
Arra a kérdésre, hogy vajon a kommunizmus áldozataira emlékezés egyáltalán fontos-e az Egyesült Államokban, Marion Smith igennel válaszolt. Hangsúlyozta: „riasztó az amerikai fiatal nemzedékek tudatlansága a kommunizmus halálos történetéről”. Hozzáfűzte: a szocializmus emberek millióinak szenvedéseiért felelős, és ezzel az amerikai fiataloknak is kötelező tisztában lenniük, mert ha nem így lesz, akkor „egy napon elveszítik majd azt az értékes szabadságot, amelyért felmenőik oly' fáradhatatlanul küzdöttek”.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy csütörtökön este Donald Trump amerikai elnök azokkal találkozott a Fehér Házban, akik a saját bőrükön tapasztalták meg a kommunizmus brutalitását. „Megkapó pillanat volt ez az Ovális Irodában” – emlékezett Marion Smith, aki a kommunizmus mai vietnami, kubai, venezuelai és észak-koreai áldozatainak kíséretében vett részt az eseményen.
Marion Smith hangsúlyozta az MTI-nek: „a világon még ma is minden ötödik ember kommunista rezsim elnyomása alatt él, s ők most tudják, hogy Trump elnök személyében van egy szövetségesük”.
Donald Trump az Egyesült Államok első elnöke, aki – elnöki proklamációval – hivatalos emléknapot hirdetett a kommunizmus áldozatai előtt tisztelegve. 2017 óta november 7-e az Egyesült Államokban a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
David Pressman bejelentette lemondását
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Oroszország figyelmét is felkeltette: Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ukrán határhoz
Dancing with the Stars: Nemcsak Andrei Mangra keveredett botrányba, őket zárták ki a műsorból
Magyaréknál nincs hírértéke egy Magyar-botránynak sem
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
