A Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa által szervezett, egész napos konferenciát az igazságosság, igazság és emlékezet gondolatkör jegyében tartották meg a kommunizmus áldozatainak emléknapján, amely az idén egybe esett a berlini fal harminc esztendővel ezelőtt kezdődött lebontásával.
A filmvetítéssel is egybekötött rendezvénynek rangos résztvevői voltak: Marion Smith, az Emlékalapítvány igazgatója, Wess Mitchell történész, volt külügyi államtitkár, Joachim Gauck német evangélikus lelkész, volt német államfő, aki a német újraegyesítés után az NDK állambiztonsági szolgálatának iratait feltáró hivatal elnöke is volt. Személyes hangú tanúságot tettek üldöztetésükről kínai emberi jogi aktivisták, és beszámoltak tapasztalataikról írók és oknyomozó újságírók, egyetemi professzorok és külpolitikai elemzők.
Joachim Gauck emlékeztetett rá, hogy 1989 történelmi változásaihoz az 1953-as német felkelésen, az 1956-os magyar szabadságharcon és forradalmon, valamint az 1968-as prágai tavaszon keresztül vezetett az út. S ez az út szerinte még mindig nem ért véget, hiszen a zsarnokság ma is jelenvaló sok helyütt. Ezzel összefüggésben aggasztónak nevezte Kína befolyásának terjeszkedését. „Ma Hongkong az új Berlin” – szögezte le a német politikus.
1989 tanulságait elemezve Wess Mitchell a többi között hangsúlyozta: a 30 évvel ezelőtti történéseknek geopolitikai örökségük is van, mivel Európa fele felszabadult a zsarnokság alól, független demokratikus államok jöttek létre, újraegyesült Németország. A politikus-történész ugyanakkor szintén figyelmeztetett arra, hogy 1989-ben nem tűnt el végleg a zsarnokság. „Az orosz és a kínai modell ma sok állam számára vonzó, elsősorban azokban az országokban, ahol kudarcot vallott a piacgazdaság” – fogalmazott. A mai kor kihívásának Mitchell elsősorban azt tartotta, hogy Kína a Nyugat nyitottságát „kihasználva” próbálja meg kiterjeszteni befolyását.
Mintegy erre reagálva Wei Jing-seng, kínai emberi jogi aktivista a nyugat-európai értelmiséget kárhoztatta – beleértve az amerikait is -, mert szerinte túlságosan is meghajlik Kína előtt, és szemet huny az emberi jogok eltiprása fölött. A kínai aktivista szerint gazdasági megfontolásaik miatt a nyugati államok is ebbe a hibába esnek.