Etiópia lakossága 2010-ben még épphogy elérte a 83 milliót, mára azonban a kelet-afrikai ország népessége több mint 108 milliósra duzzadt. A fekete kontinens többi országához képest a különlegessége abban rejlik, hogy több ezer éves, Európához köthető kultúrával büszkélkedhet: a kereszténység a IV. század közepén vált államvallássá, az ortodox többségű és hagyományú ország sajátos kulturális tartásához és történelemtudatához pedig az is nagyban hozzájárult, hogy – bár rövid megszállásokat elszenvedett – sosem volt klasszikus gyarmati terület. Az elmúlt évben az ország miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali ráadásul számos nagy ívű reformot hajtott végre – többek között az elért eredményekre adott biztatásként is értelmezhető, hogy alig egy hónapja a muszlim apától és keresztény anyától született, utóbbi vallást gyakorló kormányfőnek ítélték oda a Nobel-békedíjat, amiért az etióp–eritreai békemegállapodás aláírásával sikerült lezárni az 1998-ban kezdődött – bár 2000 óta jórészt felfüggesztett – konfliktust, és ismét megnyitni a határokat a két nép között.

Fotó: Reuters
Hiába a biztató irány, az országnak rendkívül nehéz geopolitikai helyzetben kellene helytállnia: a szomszédos országokból, Szomáliából, Eritreából és Dél-Szudánból közel egymillió menekült lelt Etiópiában átmeneti menedékre, miközben az országnak a saját belső problémáival is meg kell küzdenie. Etiópiát ugyanis a mai napig több mint nyolcvan különböző népcsoport lakja, az etnikai összecsapások következtében pedig csaknem hárommillió belső menekültről is gondoskodnia kell az államnak, és bár a mezőgazdaságtól kezdve a bányászaton át az energetikáig az etióp gazdaság óriási potenciálokat rejt magában, ezek kiaknázása csak a külföldi tőke bevonásával képzelhető el. – Világosan kell látni, hogy egy olyan országról van szó, amelynek bár gazdasági fejlődése nagyon mélyről indul, szépen halad előre. A használható tudástól azonban messze van a nagyfokú népességfejlődést megélő ország, éppen ezért az Európai Uniónak elsősorban azt kell meglátnia, hogy óriási lehetősége van Etiópiában az érdemi segítségnyújtásra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője (képünkön). Az Európai Néppárt soraiban ülő politikus hosszú ideje képviseli európai szinten azt a magyar álláspontot, miszerint a helyszínre kell vinni a segítséget az arra rászorulóknak, még nagyobb eredményeket pedig azzal lehetne elérni, ha a tagállamok közösen, vagyis az Európai Unió tenne nagyobb erőfeszítést a lerombolt országok újjáépítéséért és egy élhetőbb harmadik világ megteremtéséért. Hölvényi György, aki nyolc napot töltött a kelet-afrikai országban, a tapasztalatairól lapunknak beszámolva hangsúlyozta: itt kell segíteni, hiszen az itteniek is ezt akarják.