Nem tettek eleget a britek a hágai döntésnek

Hiába állt szinte egyoldalúan a nemzetközi közösség Mauritius oldalára egy évtizedek óta húzódó szigetvitában, Nagy-Britannia nem hajlandó eleget tenni az ENSZ bírósága döntésének. Egy idén hozott verdikt értelmében ugyanis Londonnak legkésőbb a múlt péntekig kellett volna elhagynia az Indiai-óceánon fekvő Chagos-szigeteket, erre azonban nem került sor. A háttérben Washington biztonsági érdekei is megjelennek, az egyik szigeten fontos amerikai támaszpont, a Diego García, valamint CIA-börtönök vannak.

London következetesen kitart amellett, hogy a terület az Egyesült Királyság szuverén része. A brit külügyminisztérium azt állítja, 1814 óta szuverén területként tartják számon a Chagos-szigeteket, miközben Mauritiusnak soha nem volt teljes ellenőrzése felette. London azt is felemlegeti, 1965-ben hárommillió fontot fizetett az akkor még brit gyarmat Mauritiusnak a szigetekért, Port Louis szerint azonban kényszerűen történt a területek elcsatolása. London makacssága mögött a Diego García szigeten létrehozott amerikai katonai támaszpont áll.

A stratégiailag igen fontos helyen, Kelet-Afrikához, a Közel-Kelethez és Délkelet-Ázsiához is közel fekvő szigeten 1973 óta állomásoznak az Egyesült Államok csapatai, amelyek számos fontos hadműveletet támogattak innen. Diego Garcíáról támadták amerikai vadászbombázók Afganisztánt és Irakot, de itt történt egyes rabok kihallgatása is, mivel a szigeten a Központi Hírszerző Ügynökségnek, a CIA-nek is vannak börtönei. Az Egyesült Államok védelmi műveletei pedig várhatóan sokáig nagyobb súllyal esnek latba, mint a nemzetközi közösség döntése. Az ENSZ felől tapasztalható, növekvő nyomás ellenére 2016-ban London meghosszabbította szerződését Washingtonnal, s ennek értelmében 2036-ig állomásozhatnak amerikai csapatok a vitatott szigeten.