Nem tettek eleget a britek a hágai döntésnek

Hiába állt szinte egyoldalúan a nemzetközi közösség Mauritius oldalára egy évtizedek óta húzódó szigetvitában, Nagy-Britannia nem hajlandó eleget tenni az ENSZ bírósága döntésének. Egy idén hozott verdikt értelmében ugyanis Londonnak legkésőbb a múlt péntekig kellett volna elhagynia az Indiai-óceánon fekvő Chagos-szigeteket, erre azonban nem került sor. A háttérben Washington biztonsági érdekei is megjelennek, az egyik szigeten fontos amerikai támaszpont, a Diego García, valamint CIA-börtönök vannak.

Illegálisan hódító gyarmattartónak nevezte a napokban Mauritius az Egyesült Királyságot. Az Afrikától keletre, az Indiai-óceánon fekvő szigetállam miniszterelnöke, Pravind Jugnauth megjegyzése azzal kapcsolatban hangzott el, hogy London az ENSZ egy korábbi döntése ellenére sem adja vissza Mauritiusnak az évtizedek óta vitatott Chagos-szigeteket. Az Egyesült Királyság még 1965-ben csatolt el több földnyelvet Mauritiustól és a Seychelle-szigetektől, amelyeket a Brit Indiai-óceáni Terület részévé tett.

Később a Seychelle-szigetek visszakapta a leválasztott részeket, Mauritius azonban azóta is elszántan küzd a Chagos-szigetekért, mindhiába. London ugyanis annak ellenére vonakodik visszaadni a vitatott területet, hogy Mauritius széles körű nemzetközi támogatást élvez. Az Afrikai Unió és a világ 120 fejlődő államát alkotó, úgynevezett el nem kötelezettek mozgalma a kezdetektől Port Louis pártján állt, az utóbbi években Nagy-Britanniát még szövetségesei is magára hagyták az ügyben.

Ebben közrejátszott, hogy 1968 és 1974 között a brit hatóságok a Chagos-szigetekről erőszakkal kitelepített több ezer embert. Az elvándorlókra éhezés és szegénység várt a szomszédos Seychelle-szigeteken és Mauritiuson. London ugyanakkor többször bocsánatot kért a kitelepítésekért, és támogatta a Chagos-szigetekiek letelepedését Angliában.

Port Louis 2010-ben fordult az ENSZ-hez, öt évvel később pedig a hágai állandó választott bíróság (Permanent Court of Arbitration) Mauritius oldalán foglalt állást. 2017-ben a nemzetközi bíróság is vizsgálta a szigetvitát, majd idén februárban jogtalannak ítélte a szigetek 1965-ös brit elcsatolását. A testület egyben kimondta, hogy Londonnak olyan gyorsan kell elhagynia a területet, amennyire lehetséges. Az ítélet után az ENSZ Közgyűlése is napirendre tűzte az ügyet, s hat állam ellenében, 116 tagország Mauritius álláspontját támogatta.

A döntés értelmében Londonnak hat hónapja lett volna visszaadni a Chagos-szigeteket, ennek a határideje járt le november 22-én, azaz a múlt hét pénteken. A britek annak ellenére nem léptek, hogy Ferenc pápa is a világszervezet döntésének tiszteletben tartására szólította fel Nagy-Britanniát a Mauritiuson tett, szeptemberi látogatása során.

London következetesen kitart amellett, hogy a terület az Egyesült Királyság szuverén része. A brit külügyminisztérium azt állítja, 1814 óta szuverén területként tartják számon a Chagos-szigeteket, miközben Mauritiusnak soha nem volt teljes ellenőrzése felette. London azt is felemlegeti, 1965-ben hárommillió fontot fizetett az akkor még brit gyarmat Mauritiusnak a szigetekért, Port Louis szerint azonban kényszerűen történt a területek elcsatolása. London makacssága mögött a Diego García szigeten létrehozott amerikai katonai támaszpont áll.

A stratégiailag igen fontos helyen, Kelet-Afrikához, a Közel-Kelethez és Délkelet-Ázsiához is közel fekvő szigeten 1973 óta állomásoznak az Egyesült Államok csapatai, amelyek számos fontos hadműveletet támogattak innen. Diego Garcíáról támadták amerikai vadászbombázók Afganisztánt és Irakot, de itt történt egyes rabok kihallgatása is, mivel a szigeten a Központi Hírszerző Ügynökségnek, a CIA-nek is vannak börtönei. Az Egyesült Államok védelmi műveletei pedig várhatóan sokáig nagyobb súllyal esnek latba, mint a nemzetközi közösség döntése. Az ENSZ felől tapasztalható, növekvő nyomás ellenére 2016-ban London meghosszabbította szerződését Washingtonnal, s ennek értelmében 2036-ig állomásozhatnak amerikai csapatok a vitatott szigeten.