Nő Teherán befolyása a Közel-Keleten

Irán nyerésre áll abban a stratégiai csatában, amelyet az iszlám köztársaság a fő ellenfelével, Szaúd-Arábiával vív a Közel-Kelet feletti befolyás megszerzéséért.

Irán nyerésre áll abban a stratégiai csatában, amelyet az iszlám köztársaság a fő ellenfelével, Szaúd-Arábiával vív a Közel-Kelet feletti befolyás megszerzéséért – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) legfrissebb elemzésében.

Míg Teherán re­gionális riválisai dollármilliárdokat költöttek modern nyugati fegyverek beszerzésére, addig Irán e költségek töredékéért sikerrel épített ki kapcsolatrendszereket és hídfőállásokat, s ezeket képes volt stratégiai előnnyé tenni Szíriában, Libanonban, Irakban és Jemenben. Abban, hogy az iszlám köztársaság titokban felépítette nem hivatalos szövetségi hálózatát úgynevezett proxy (helyettesítő) katonai vagy félkatonai szervezetekkel a Közel-Keleten, nincs semmi újdonság – idézi a BBC az IISS megállapítását. Teherán Khomeini ajatollah 1979-es visszatérése óta ügyködik ezen: elsőként a libanoni Hezbollah körében kezdte terjeszteni a forradalmi eszméket és befolyását a határokon túlra.

A terjeszkedésben a főszerepet az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, a külföldi műveletekért felelős al-Kudsz játszotta. Az alakulat a hatékonyság érdekében közvetlenül a legfőbb politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah (képünkön) alá van rendelve, kikerülve a hagyományos katonai bürokráciát. Az al-Kudsz a 2003-as iraki háború óta intenzívebbé tette tevékenységét a térségben, kiképzést, pénzt és fegyvereket juttatva Teherán nem állami szövetségeseinek. Kifejlesztette az aszimmetrikus hadviselés olyan nem hagyományos formáit is, mint a drón- és kibertámadások. Miután Szaddám Huszein megdöntésével Irakban véget ért a ­szunnita iszlám uralma, Irán a ­síita többségre építve meghatározó erő lett az országban, s félkatonai egységeket fegyverzett fel.

Szíriában könnyebb dolga van Teheránnak, mivel a szír kormány hagyományos szövetségese. A szíriai polgárháborúban az iráni erők a Hezbollah milíciáival, más síita fegyveresekkel és az orosz légierővel együtt döntő szerepet játszottak Bassár el-Aszad elnök túlélésében. Amikor Jemenben 2014-ben kitört a háború, Irán érdekeltsége minimális volt az országban. Ám ­miután Szaúd-Arábia 2015-ben beavatkozott a húszik állásainak légi bombázásával, Irán elkezdett modern fegyvereket szállítani a lázadóknak.