Ősbölcső bizonyítékok nélkül

A ma élő valamennyi ember őshazája a Zambézi folyótól délre eső régióban lehetett — véli Vanessa Hayes ausztrál kutató, aki a Nature-ben számolt be felfedezéséről. A térséget ma sólepárlók uralják, de kétszázezer éve hatalmas tó hullámzott arrafelé. Hetvenezer éven át éltek itt a modern emberek, majd az akkori klíma változása vándorlásra késztette őket.

Busmanok élnek az egykor ideális feltételeket nyújtó vidéken Fotó: 123RF

Az emberi evolúció történetében meghatározó eseményként négyszázezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában és Ázsiában a neandervölgyiek. A modern ember, azaz a Homo sapiens két-háromszázezer éve alakulhatott ki Afrikában. Utóbbiak negyven-ötvenezer éve érték el Európát. De hol lehetett a modern ember bölcsője? A dél-afrikai származású, Ausztráliában dolgozó Vanessa Hayes, az ausztrál Garvan Orvosi Kutatóintézet genetikusa Botswana mellett érvel.

– Egy ideje egyértelmű, hogy az anatómiai szempontból modernnek számító emberek mintegy kétszázezer évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában – tájékoztatta a BBC-t Hayes. Az ellenben hosszú évek óta vitatott, hogy a kontinensen belül hol tűntek fel, illetve honnan indultak vándorútra. A professzor szerint a kérdéses terület a Zambézi-medencétől délre, a mai Botswana északi részén található. A kutató következtetése alapján őseink Afrika egykori hatalmas tórendszere, a Makgadikgadi-tónak nevezett terület közelében telepedtek le.

A nevezetes vidék most másként néz ki, mint egykoron – napjainkban Makgadikgadi-lapályként emlegetik a sok száz négyzetkilométeren elterülő, só borította síkságot. Valaha azonban ez a terület csapadékos volt, és buja növényzet zöldellt rajta. Megfelelő helyet biztosított az embereknek és a vadon élő állatoknak. (A genetika, a geológia és az éghajlattudomány eredményeinek kombinálásával modellezték az afrikai kontinens kétszázezer évvel ezelőtti képét.) A csapadékmennyiség csökkenése azonban vándorlásra késztette az ősöket, 110 ezer és 130 ezer évvel ezelőtt is elindultak. Az első csoport északkeletre, a másik délnyugatra vándorolt, de volt egy közösség, amelyik a maradást biztonságosabbnak ítélte a vándorlásnál.

– Az egykori hatalmas tó környezetéből egyetlen, a Homo sapiens eredetére utaló csontmaradvány sem került elő. A modern ember kialakulását az általános nézet szerint kétszázezer évvel ezelőttinek tartják, miközben Afrika északi, keleti és déli részén legalább nyolc idősebb koponyalelet ismert. Újdonságot a Botswanában, Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban ma élő embercsoportok genetikai értékelése jelent. Az adott mintákban kétszázezer évre visszavezethetően az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS ezen a területen mutat legnagyobb változatosságot – kommentálta az eredményt Kordos László paleontológus, a tudományág avatott szakértője. A professzor szerint az érdekes, sok genetikai elemzéssel alátámasztott, de csak Afrika szűk területére kiterjedő, az őskörnyezeti változásokkal magyarázott hír mellé már csak a legfőbb bizonyítékot, a Homo sapienst kell megtalálni.

Busmanok élnek az egykor ideális feltételeket nyújtó vidéken
Fotó: 123RF

A Nature folyóiratban közzétett tanulmányt mások is óvatosan kezelik. Az egyik legfőbb ellenérv, hogy önmagában a mitokondriális DNS-ből nem állítható elő az emberi evolúció teljes története. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora is azt emelte ki a BBC-nek, hogy a Homo sapiens evolúciója összetett folyamat. – A modern mitokondriális eloszlások önmagukban nem használhatók egyetlen hely rekonstruálására. Az elemzés csak a genetikai állomány egy részére koncentrált, így nem adhat korrekt megoldást eredetünk egészére – mondta a brit hírportálnak. Ez alapján lehet, hogy nem egy, hanem több hazája volt a modern embernek.

Azaz az eredmény érdekes, de perdöntő bizonyítékkal nem álltak elő a szerzők.